Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Kisbán Eszter: Egy XVI. századi hazai étlap értelmezéséhez

A Nádasdy-étlap ételállományát itt nem elemezhetem, a csak főúri asztalokat jellemző fogások hiányát nem fejthetem ki. Véleményem szerint a fogások számának korabeli helyzete önmagában is döntő abban a tekintetben, hogy a Nádasdy-étlapot a jövőben az egyik Nádasdy-birtokon a főúr távollétében ellátott középrétegbeliek étlapjának tekintsük. Egy közvetlen támpontot maga a forrás is nyújt a fenti következtetés megerősítéséhez. Október 20-án, egy pénteki napon, az absztinens vacsora ételei után, valamint a hó utolsó napján, Mindenszentek vigíliáján, amikor a szigorú böjt csak egy főétkezést engedett meg, de mellette egy kisebb "kollációt" még igen, az étlapon fel van jegyezve, hogy a szakács túrót, tojást adott "Uraimék és Frauczimerek asztalára". Az "uraim" az uradalom és egységeinek alkalmazott irányítói és Nádasdy Tamás familiárisaira való hivatkozás állandó formája a számadásokban, a frauczimerek az úrnő belső udvarának tagjaira vonatkozó ugyancsak állandó hivatkozási forma, akiknek úr és úrnő távollétében is természetesen főzni kellett. A Nádasdy Tamásra és Kanizsay Orsolyára való hivatkozás Uram/Urunk és Asszonyom/Asszonyunk formában volt szokásos, vagyis a működő legelső asztalnál nem ők ültek. A kerek érvelés az lenne, ha tudnánk, hogy Sárvár, Kapuvár és Léka birtokközpontok közül melyikben főztek ezen étlap szerint, és hol tartózkodott a csaknem állandóan úton lévő Nádasdy Tamás 1553 októberében. Sajnos mindkét kérdés megválaszolatlan marad. A forráson nincs rajta sem a hely, sem pedig a feljegyző neve. Az eddig közzétett rendkívül kiterjedt számadások és levelezések pedig csak annyit árulnak el, hogy felesége gyengélkedése tárgyában Nádasdy Tamás 1553. október 18-án Lékáról írt levelet a család orvosához. Legközelebb arról értesülünk, hogy a főúr november 6-án Bécsből ír Lékára 12 feleségének, Kanizsay Orsolyának. Nem tudjuk, mikor távozott el Nádasdy Tamás Lékáról, viszont valószínű, hogy Kanizsay Orsolya az egész október folyamán Lékán tartózkodott. Mindez nem válasz arra, hogy hol keletkezett a kérdéses étlap. Továbblépni az étlap kézírásának személyhez kötésével lehetne, ami a Nádasdy - birtokközpontok bőséges hagyatékában nem reménytelen vállalkozás. A forrás származási helyének meghatározása a fentiek mellett azért is jelentős lenne, mert az étlap egy rendkívül fontos táplálkozásbeli innovációról, az olasz főtt tészták böjti (tkp. absztinens napi) bevezetéséről is beszámol, ami a tanult szakács ellátta udvarokban 1 1 is csak fokozatosan terjedt, 1603-ban az északi Thurzó-udvart például még nem érte el. Kisbán Eszter JEGYZETEK 1. Kumorovitz L. B. 1958. Szintén közölve Kumorovitz L. B. - MJCállay E. 1959JI. 112-127. 2. BelényesyM. 1958. 3. Kisbán E. 1990.142-211. 4. BelényesyM. 1958.137. 168