Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Enzsöl Imre–Lővei Pál: A magyaróvári volt uradalmi malom és sörgyár építéstörténete az írott adatok és a helyszíni kutatás alapján

(5,14. kép) Ebből az időből megvan mind az északi, mind a déli részen gondos munkával, kitűnő faanyagból készült, díszes, belső faszerkezet, az egyik oszlop oldalán az 1883-as évszámmal. (15. kép) A falakat jórészt W jelű (=Wieselburg, Mosón) téglák alkotják. Ekkor 73 » * t tértek át a magas őrlésre, 12 hengerszékkel és öt őrlőkővel dolgoztak, vízhiány esetén 60 lóerős gőzgép segített be. 1892-ben a malom 145 lóerős gőzgépet kapott. 1894-ben lát­ták el mindkét üzemet villamos világítással, a sörgyár is korszerűsödött ebben az évben. A malom és a sörgyár fejlődésének fontos elősegítője volt a múlt század második felére a gabonafélék vetésterületének növekedése. A növénykutatást a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kutatóintézete végezte; a megye Illmitz községéről elnevezett sörárpa-fajta a 75 Nagyalföldön is elterjedt. A magyaróvári sörgyár 1908-ban a hazai sörverseny győztese lett. 76 A malmot 191 l-ben ismét teljesen modernizálták. (16. kép) A munkát a németországi Amme Giesecke et Konegen cég (Braunschweig) végezte el. A vízikerekeket leszerelték, és 77 helyettük egy 120 lóerős Francis rendszerű vízi turbinát szereltek fel. (Az ekkor besze­relt géppark döntő többsége 70 évig, a malom bezárásáig működött, és részben ma is a he­lyén van még.) Ugyanebben az időben a sörfőzőt ugyancsak modernizálták. Fennmaradt a Sörház ut­78 cai sarkon álló tornyának, kéményének és malátaszárítójának felújítási terve. (Plan zur Rekonstruktion der Malzdarre in der P.T. Erzherzogl. Brauerei Ung. Altenburg.) A tervet 1910-ben az ausztriai Hainfeldben az Ing. Jos. Schmidt gépgyár készítette, a kivitelezést 191 l-ben Hőnél Béla helybeli építész mester végezte Magyaróvár városi építészeti hivata­lának engedélyével, így kerülhetett a rajz egy példánya a helyi levéltár városi anyagába. A falakba a helyi Manninger-téglagyár tégláit építették bele. A sörfőzőt a háborús konjunktúra hatására az első világháború időszakában is fejlesz­tették. 1916-ban a régi, nyugati szárny egy részét visszabontották, új, az eredetinél jóval 79 magasabb szárnyat építettek, és a szárító egy részét áthelyezték. A fejlesztés 1923-ig folytatódott, az 1918-19-es eseményektől megszakítva. 1923-ból maradt fenn az a teljes 80 tervrajz sorozat, amelyet Kováts István városi főmérnök készített. A telephelyet meg­vizsgáló bizottság irataiban szerepel, hogy az épület alapfalaiban középkori falmaradvá­nyok is felhasználásra kerültek. Az átalakítás során a sörfőző külső képe is megváltozott, ahogy az az első világháború előtti és a két világháború közötti fényképek összehasonlítá­81 sakor szembetűnik. Ugyanebben az évben kapott megbízatást Neuschloss Henrik és Ödön magyaróvári vállalkozó a Deák tér felé néző - ezideig földszintes - irodaépület bőví­82 tésére emelettel, (17. kép) valamint a lépcsőház áthelyezésére. (A korábbi állapotot itt 81 is a Hansági Múzeum birtokában lévő fénykép mutatja.) A malmon az utolsó lényeges technikai változás 1925-ben következett be, amikor a gőz­kazánt kiszerelték. A működéshez szükséges energiát ezután a Hanságligeten létesített 85 - tőzeget felhasználó - villanytelep szolgáltatta. Ez a létesítmény a malom áramigényén kívül ellátta az 1920 után Magyarországon maradt 7 és az osztrák rész 3 uradalmi gazda­ságát, valamint 10 községet és a hegyeshalmi vasútállomást. 147

Next

/
Thumbnails
Contents