Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Enzsöl Imre–Lővei Pál: A magyaróvári volt uradalmi malom és sörgyár építéstörténete az írott adatok és a helyszíni kutatás alapján

A sörfőző és a malátagyár - a gazdasági világválság megingását még átvészelve - 1937-ig 87 -A működött. Epületei -mind a mai napig- más gazdasági tevékenységeknek adnak otthont. 1945 után a malom és a sörgyári épület is szövetkezeti illetve állami tulajdonba került. A malmot előbb a helybeli földműves szövetkezet, majd - a többször megváltozott nevű állami gabonaipari vállalat vette kezelésébe. Az épület külső állaga egyre romlott, a berendezés is amortizálódott. Egyedül a Deák Ferenc tér felé néző épület homlokzatát tartották városképi meggondolásból rendben. 1950-5l-ben a sörgyári épületrészben belső átalakításokkal gabonasilót alakítottak ki. 1969 márciusában adták ki az engedélyt a belső udvaron állott - századfordulós - sör89 gyári melléképület bontására. Az irathoz az épület tervrajzát is mellékelték. Ez az egykori erjesztő épület a 20. század első évtizedében készült térképen már szerepel. A bontási irat sörraktárnak nevezi, amely a bontást megelőző években jéggyárként funkcionált. (Semmilyen műemléki értékkel nem bírt.) A Cserháti S. utcai "tisztilak" bontási dokumentációját nem ismerjük. A munka 196263-ban folyt, az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyével. Az alapokban római vagy középkori falmaradványokat nem találtak. Pusztai Rezső szóbeli közlése, hogy az épület helyszíni megfigyelése szerint is barokk kori volt. Enzsöl Imre, Lővei Pál JEGYZETEK 1. A malom és sörgyár építéstörténetéhez a következő forrásanyag állt rendelkezésünkre: a. A mosonmagyaróvári Hansági Múzeumban található néhány eredeti dokumentum, térképek, fényképek; adattári anyagok, könyvek, folyóiratok, újságok. Kiemelkednek Markó János volt malombéli dolgozó írásai, amelyekben ma már fel nem lelhető, de korábban a helyi levéltárban általa még tanulmányozott forrásanyagokat használt fel. Dolgozatai fő hiányossága, hogy nem tartalmaz megfelelő forrásmegjelölést. b. A Mosonmagyaróvári Levéltárban található iratanyag; városi és főszolgabírói iratok, iktató és mutatókönyvek. Egyéb járulékos források sajnos csak kevés adatot tartalmaznak. Néhány térkép és alaprajz került elő. Az uradalom levéltára - hanyag kezelés miatt - a tanácsrendszer első éveiben - sajnos -jórészt megsemmisült a Sóházban. A Habsburg levéltár másik része 1956-ban az Országos Levéltárban elégett, a Hédervári levéltárral együtt. 2. KovátsI. 1929.125. 3. Markó J. 1964.2. 4. Pusztai R. 1979. 5. Pusztai R. 1979.10.: Pavlovits Istvánt, Radnóti Aladárt és Barkóczy Lászlót említi. 6. Pusztai R. 1979.8. 7. Wertner M. 1899.649. 8. Árpádkori 1873.605. 9. ^ejér,G. 1833.155. 148