Arrabona - Múzeumi közlemények 31-33. (Győr, 1994)

Enzsöl Imre–Lővei Pál: A magyaróvári volt uradalmi malom és sörgyár építéstörténete az írott adatok és a helyszíni kutatás alapján

1730-ban a későbbi Cserháti u. 1. szám alatti (1962-63-ban lebontott) épületet alakították ki újonnan. Ennek tárgyi bizonyítékai a Hansági Múzeumba került alapkövek, 1730* 52 as évszámmal es IL illetve E L monogramokkal. (10-11. kép) (A monogramokat egyelőre nem sikerült feloldani.) Ezt a bal parti épületet további története folyamán nem használták 53 őrlésre; magasföldszintes épületként udvari tiszti lak funkciót kapott. (Később, 1847ben emeletessé alakították.) (5. kép) Van adat egy 1724-ben történt átalakításra, majd pedig 1765-ben 3000 mérőt befogadó raktár építésére, ületve emeletráépítésre került sor a malomban. Bél Mátyás 1742-ben készült leírásában a következőképpen írt a magyaróvári malmokról: "A Lajtán lévő malmok nagy haszonnal dolgoznak. Ezek közül az uradalomé 12 őrlőkövű; a másik kettő, amely szerényebb felszereltsegu, a város tulajdona." A vár leírása kapcsán megemlítette a raktárak kialakítását annak belsejében. 1758-ban ipari méretű sörgyár létesült a napjainkban is meglévő épület helyén. Az építkezések nyomán kialakult helyzetet mutatja be az 1787-ben a Helytartótanács 57 által készíttetett, színes, kéziratos térkép. A cél Magyaróvár mezőváros felmérése volt, ezért a városi két- és háromkerekű malmot rajzolták meg rajta, de az uradalmi épületek alaprajzát is rögzítették. A négy jelentősebb épület az előző alaprajzon rögzítettekkel lényegében megegyezik. 58 Az őrlőházat a 19. században először 1806-ban alakították át. Az ebben az évben befejezett munkákról a már említett 1845. évi okirat tanúskodik. A malom felszereléséhez ekkor 14 járat és kő tartozott. ("14 Gange von denen jeder damals üblichen Konstrukzionswege durch ein besonderes Wasserrad getrieben wurde.") A nagyméretű átalakítást bizonyára a napóleoni háborúk nagy konjunktúrája indokolta; a francia megszálláskor egyébként az együttes kárt nem szenvedett. 1821 -bői való Kanyó Mihály geográfus térképe, amelyen a vizsgált épületekből már hat megtalálható. Mai helyén áll már a Deák Ferenc téri irodaépület északi része (amely későbbi L alakú kiépítése ellenére is még száz évig földszintes maradt), a malmok (Herrschaftliche Mühlen) a Lajta két partján, még egymástól függetlenül, összeépítés nélkül. A régi helyen újabb épület a sörfőző (Bräuhaus) Sörház utcai - a Magyar utcaival összeépített - déli szárnya, amely tehát valamikor 1787 és 1821 között épült; a falaiban található C betűs téglák (8. kép) Magyaróvár más, 18. századi épületeiből is ismertek. Alagsorának középpillér-soros, összefüggő boltozatú tere impozáns látvány még a jelenlegi, felszabdalt állapotban is. A reformkori gabonaipari fejlődés nem kerülhette el az uradalmi malmot sem. 1845. október 11 -én V. Ferdinánd rendeletet adott ki a régi uradalmi malom lebontására és újra felépítésére. A részletekről a történeti érdekességei miatt már többször említett dokumentum számol be. Az irat az épület korszerűtlenné válásával, nevezetesen alámosott voltával indokolta a lépés szükségességét. A kőművesmunkák költségelőirányzata 30.000 ft volt. A belső berendezésre 26.000 forintot költöttek. A gyárat kötelezték a nyugati államokban meghonosodott megoldások alkalmazására. A belső berendezést D. Specker auszt145