Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben

volt ez ügyben erről a vidékről: korábban 1808-ban, illetőleg 1811-ben csak a megye csatlakozott Pest megye átiratához. A költemény hatásos hangütéssel kezdődik : „Meddig készültök magyarok? mindenkor akarni S nem cselekedni mikor szűntök? fönnhangon atyáink Hirlelt dolgairól mit használ száraz ajakkal Belső gyúladozás nélkül kérkedve zajongni." Három okból is fontos a színház: formálja az ízlést, fejleszti a nyelvet, és neveli az erkölcsöt. Legrészletesebben ez utóbbiról szól: ... Az erkölcsöt nem süllyeszti theátrom, Sőt jóra tanít, s mintegy enyelegve bevési A már föllágyult szívekbe az isteni törvényt, A fejedelem s főbb rendek eránt hűségre szelídít.... ... A nézőt buzdítja vitézi tettekre, hazája Védelmére magát örömest elszánni halálig. Mindez a színház céljáról folyó korabeli elmélkedésnek úgyszólván közhelye, több-kevesebb hangsúlyeltéréssel ilyesmit írt Benke József és Kulcsár István; amiben más, és ami miatt népszerűbb Pázmándi Horvát Endre megszólalása, hogy a színházat a hazafiúi érzéssel kapcsolja össze. Nemzeti szégyen lenne, méltatlan Hunyadi és Zrínyi emlékéhez, ha elmaradnának a művelt nyugattól, és nem lenne áldozatkészségük méltó színház építésére. És az is természetes ekkor már, hogy „Pest legyen a maghely: Pestről terjedjenek ágok". Mindehhez jó színészek és darabok kellenek. Időközben ugyan a magyar színészet megint csak hontalanná vált Pesten, Kulcsár és főként Pázmándi Horvát felhívására gyűltek adományok a pesti magyar színjátszás javára. Az adakozók között voltak a győri növendékpapok, 100 forintot gyűjtöttek, és ezt eljuttatták Kulcsárnak. Az egykori növendék viszont versben üdvözölte az adakozókat.

7 És bár a magyar színészet ügye 1815 után meglehetősen bizonytalanná vált, Pázmándi Horvát Endre benne élt ekkoriban a magyar irodalmi életben anynyira, hogy továbbra is foglalkoztassa a színház ügye. Jele ennek egy tanulmánya a Tudományos Gyűjtemény 1817-i évfolyamából (A drámák versmértékéről), s még inkább egy drámája a tízes évek végéről: Győr visszavétele a XVI. Századbul Való Hazai Történeten épült Hősi-Játék Három Felvonásban. A Győrött 1987-ben nyomtatásban is megjelent mű sajtó alá rendezője számára „az még titok, hogy milyen szándékkal készítette a művet Horvát Endre". A szándék természetesen több okból, mozzanatból tevődik össze. Láttuk, a tízes években felélénkült régi érdeklődése a dráma és a színház iránt, és ugyanakkor hagyományosan kultusza volt a városban az 1598. évi visszafoglalásnak. Eleinte március 29-én ünnepelték, később húsvét keddjére, majd még egy nappal előbbre rögzítették az ünnepet. Kialakult rendje volt az emlékezésnek az akadémiában, ahol az ifjúság „Győrvár visszavételére emlékeztető hősi játékokat szokott előadni, mely alkalommal az ifjak egyúttal hazafias magyar verseket is adtak elő". Az idézett forrás itt hivatkozik egy kb. 1815-ben megjelent kis füzetkére, melynek címe: Énekek, mellyeket a győri Académiai Ns. Ifjúság elmondott, midőn a Győr visszavételéről nevezett Hősi Játékot elő adná." Az évfordulós megemlékezésnek egyházi részéhez mindig szentbeszéd is tartozott, ezt 1819-ben Pázmándi Horvát Endre tartotta. Ugyanebben az évben ünnepi szó93