Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

március 28., Káldi bibliafordítása pedig csak 1626-ban jelent meg

240 Kálditól még egy művet is hagy e templomnak, ennek címét azonban nem nevezi meg. A könyvészeti szakirodalom szerint Káldi egyéb ma ismert művei nyomtatásban csak a Biblia után jelentek meg.

241 Tehát ezen adatok megerősítik azt a korábbi feltevésünket, hogy a testamentum jelzett keletkezési dátuma nem helytálló: e forrásunk valószínűleg 1630 után keletkezett. A keletkezés időpontjának pontosabb meghatározása további kutatásokat igényel.

242 E templomra hagyja testálónk Lépesnek egyik „opusculumiat" és „Pázmány Postillaiat" is, de e művekről közelebbit nem mond.

243 Hagyományai között szerepel Fabri egyik műve is, de nem mondja meg, hogy melyik Fabritól melyik mű.

244 Ezenkívül 3 művet hagy még e templomnak: közülük az egyik megnevezése (vagy inkább körülírása) olvashatatlan, a másik kettőt eddig nem sikerült azonosítanunk.

245 Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Petthes András könyveinek száma meghaladta a negyvenet, közöttük latin és magyar nyelvűek egyaránt voltak, tartalmilag pedig az ájtatos könyvek mellett nagyon komoly, a korszak legfontosabb teológiai irodalmához tartozó műveket is találunk, melyek egy a korabeli alsópapság átlagos műveltségénél magasabb műveltségű testálóra utalnak. A felsorolt konkrét adatok mellett művelődéstörténeti jelentőségű a végrendeletek szövege is, különösen a záradék: a tanúk aláírásának — ill. azok hiányának — vizsgálatával képet nyerhetünk az írástudók számáról is. Itt érdemesnek tartjuk a vizsgált időszakot két részre osztani és az 1620-as éveket külön vizsgálni. Az első két évtizedben keletkezett 121 forrásunk közül 75-ben semmiféle aláírással kapcsolatos megjegyzés nincs. 15 olyan esetről tudunk, ahol a testamentumosok megerősítő formulája utal arra, hogy a jelenlévő tanúk aláírásukkal megerősítették a fenti szöveget, de az aláírásoknak semmi nyoma sem maradt. Ezen esetek többségében sem minden jelenlévő, hanem — amint azt a formulák kihangsúlyozzák — csak azok, akik írni tudtak. A városi anyagból 3 olyan testamentumlevelet ismerünk, amelyen aláírások maradtak fenn. így 1603-ban Meßaros Mihály testamentumát a jelenlévő 7 tanú közül Vince Balázs és Tott András írta alá.

246 Érdemes megemlíteni azt is, hogy kik nem írták alá: Kapra István győri bíró, Szabó Boldizsár, Lindway Lukács és Haidu Miklós győri esküdtek és Meßaros Máté. Vagyis az alá nem író — esetleg írni nem tudó? — személyek között 4 városi tisztségviselő is van! 1616-ból az egyik testamentumlevélről Barbely János, Torkos István, Tholnay János és Tóth András aláírását ismerjük.

247 A hiteleshelyi levelek között 4 olyant találtunk az első két évtizedből, amelyen aláírások is vannak.

248 Négy forrásunkon együtt 16 aláírás található: ezek 14 személytől származnak — egyedül a jegyző, Tóth András aláírása található meg három testamentumlevélen. Az aláírók között szerepel Lépes Bálint és Matthessy György győri kanonok, valamint a később városi bíróvá lett Kalmar Simon, a magas vármegyei tisztségeket betöltő Dallos János és a városi esküdt Paisjarto Pál is.

249 Az 1600 és 1620 között keletkezett, testamentumkönyvbe bemásolt forrásoknál 18 esetben jegyezte meg a másoló, hogy aláírásokkal is találkozott. Az esetek egy részében az aláírásokat is bemásolta. így tudunk pl. arról, hogy 1617-ben Dallos Gergely testamentumát mindhárom jelenlévő tanú — Dallos János, Segesdi István és Totth András — aláírta.

250 összességében az arány már nem ilyen kedvező: az említett 18 esetben 85 tanú volt összesen jelen és 55 aláírásról történik említés. Ki kell azonban azt is emelni, hogy azon esetekben, ahol a nevek is figyelemmel kísérhe-