Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól

gely végrendeletének szövege alapján valószínűleg protestáns vallású volt, itt a protestánsok által fenntartott ún. „seregiskolára" kell gondolnunk. Ez azért is valószínű, mert 1613-tól a városon belül a protestánsok nem gyakorolhatták vallásukat, azt pedig Pataky L. kutatásaiból tudjuk, hogy 1614-ben már Pataházán működött a seregiskola Gerely György rektor vezetésével.

227 Az ötödik adat azért különösen értékes, mert nem győri, hanem védenyi: az 1618 áprilisában testáló védenyi polgár, Bennes Mihály hagy többek között „Kling Jánosnak a Schola Mesternek" is egy aranyat.

228 Ezen adatnak különös értéket ad az, hogy — amint Bedy V. kutatásaiból tudjuk — e települést Bocskai elpusztította és ez időben lehet újjáépülőben, mert éppen 1618-ban — testamentumunk keletkezési évében — kap 3 évi adómentességet.

229 Vagyis e forrásunk bizonyítja, hogy az újjáéledő településen már működött iskola. Négy adatunk van a gyermekek taníttatásával kapcsolatban. Bodo Mihály városi bíró 1616-ban úgy rendelkezik, hogy néhány általa felsorolt tárgy kivételével minden vagyonát tegyék pénzzé, a pénz pedig — amíg két fia emberkort ér — legyen a város kezén és annak tisztességes kamataiból taníttassák és ruházzák gyermekeit.

230 Az 1615-ben testáló Barbely Péter elmondja, hogy Jancsi nevű fiát is erre a mesterségre taníttatta és neki hagyja e mesterséghez való szerszámait is.

231 Karoll Kata asszony 1623 februárjában végrendelkezvén arra kéri első urától származó fiát, Kauassy Pált, hogy halála után ne háborgassa jószágában mostani férjét, mert ami nekik most van, azt vele szerezte, hanem „emlékezzek megh rula, hogy en wtett izwegj koromban mely nagy keolcseggel es Irgalmatos gonduiselessel neueltem, es mynd Bechben, s mynd penigh Greczben tanettattam".

232 Végül Colmar Andrást, Colmar Péter árváját kell megemlítenünk, aki 1623 novemberében kelt testamentumában azt mondja, hogy az ő atyja adott Bogacz Andrásnak Szalavárban 160 gráci ezüst tallért, hogy abból „engemet az Oscholaban jártasson, de hogy sem otthon, sem Bechben nem Jartatoth", tehát a pénzt adja vissza.

233 Könyvekről mindössze 4^égrendeletben történik említés. 1611-ben Keckemety Sana Máté református prédikátor rendelkezik könyvekről, de konkrétan egyet sem nevez meg, sőt könyveinek számát sem adja meg, csupán azt határozza meg, hogy „egy reße gazdám asonie, egy része Sz. miklosi Gergelie, egy reße húgom assonj leania matkaianak hagiom".

234 Még szűkszavúbb e téren az 1625-ben testáló Buday Márton, aki csak annyit mond, hogy könyveit az executoroknak hagyja.

235 Ennél alig valamivel mond többet Haznych Ambrus, aki Bibliáját és még egy — meg nem nevezett — másik könyvét az olvasókanonoknak testálja.

236 Bőséges könyvhagyatékot találunk viszont Petthes András barkai plébános végrendeletében.

237 Ö hagy örzsébet nevű nővére fiainak „Aprólék Deák s Magyar, es egyéb Aitatos imádságos könyuecskeket huszigh vagy huszonötigh". Magdolna nevű nővére deák fiának három vagy négy könyvecskét hagy. „Az Atyám legh Kissebbik Fiacskainak" testál 12 tallért „Edgy nehany Könyuecskeuel edgyűt". A fentiek mellett néhány könyvet konkrétan is megjelöl, így pl. a rozsnyói plébánosnak hagy „egy Sz. Iras Magyarázó Doctor opussat Cornelius a Lapide, mely az Egész 5 Moyses Kőnyueit magyarázza". E mű meglétét mindenképpen jelentős dolognak kell tartanunk, hiszen a korszak egyik legnagyobb hatású Biblia-kommentáráról van szó. E műnek magyarországi kiadását ez időszakból nem ismerjük, tudunk viszont 1616. évi antwerpeni kiadásáról.

238 Ugyancsak a rozsnyói plébánosnak hagyja Pázmány Kalauzát.

239 A Győr melletti Vámos falu templomának 8 könyvet hagy. Ezek között szerepel Káldi Bibliája is. Ez azért érdekes, mert e forrásunk kelte 1624. 61