Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
15. század második felétől a győri káptalan földesúri fennhatósága alá tartozott. 7 így érthető, hogy a Varga Mihály által tett rendelkezést a káptalan mint földesúr megerősítette és a testamentumkönyvbe bemásoltatta, az eredetit pedig megőrizte, amint az a végrendelet szövege feletti megjegyzésből kiderül. 8 Ugyanígy a káptalan földesúri hatalma alá tartozott Tóth Mátyás is, aki valószínűleg Visen végrendelkezett 1600 decemberében. 9 Vis — a középkorban KáptalanVis, ma Répcevis — szintén a győri káptalané volt. 10 Valószínűleg Visen kelt Visi Atal János özvegyének végrendelete is, melyet 1613-ban tett. 11 Visi illetőségét az előnéven kívül az is megerősíti, hogy Tóth Mátyás előbb említett — 13 évvel korábbi — testálásánál az egyik tanú éppen Atal János volt, ki ,,az wdeöben Biro leuen". 12 1624-ben kelt Nírő Mihály utolsó rendelése, melyet a győri káptalan „Káptalan Pathonan" lakozó jobbágyaként tett. 13 Az említett település — ma Rábapatona — a középkorban a káptalan fontos jobbágyközségei közé tartozott. 14 Hasonlóan fontos település volt a káptalan számára Védeny, ahonnan korszakunkból egy testamentumot ismerünk : ezt Bennes Mihály készítette 1618-ban. 15 Az eddig említett 5 vidéki végrendelkezőnk tehát a győri káptalan jobbágyaként tette utolsó rendelését. Nem volt viszont a káptalan alattvalója az 1601-ben testáló Horuat Pálné, aki „Ledechben lakozo"-nak mondja magát. 16 Ledech — szövegbeli formájában „Ledecz" — valamelyik Ledecz nevű faluval lehet azonos, mégpedig a történelmi Magyarország 3 ilyen nevű települése közül a Sopron megyeivel. 17 Ezt az valószínűsíti, hogy rendelkezik többek között a kövesdi hegyen lévő szőlőjéről, tanúi között pedig szerepel a horpácsi lelkipásztor és Undj Nagy Bálint is. 18 E község földesura viszont a csornai prépost volt. 19 Nem volt a káptalan alattvalója „Pispekin lakozó Szabó Janosne" sem, aki 1604-ben testált. 20 Rendelkezését tartalmilag elemezve valószínű, hogy a Pozsony megyei Püspökiről van szó. E mezőváros viszont az esztergomi érsek birtoka volt. 21 Nem közli utolsó rendelésének helyét Zebehazy Miklós, de mivel azt a „nemethy" bíró és esküdtek előtt tette, valószínűleg Németiben — ma Sopronnémeti — készült. 22 Ezen esetekben úgy véljük, hogy a testálok rendelkezéseiket a káptalannal, mint hiteleshellyel erősíttették meg. Raykay János deák házastársa 1614-ben Vázsonyban tett testamentumot helybeli katonák és nemesek, valamint mencshelyi nemesek előtt, így valószínű, hogy ezen időszakban itt is lakott. 23 Tekintettel a testáló nemesi származására és bonyolult jogügyleteire, itt is a káptalan hiteleshelyi tevékenysége állhat fenn. Horuat István szentmártoni vajda 1614-ben szentmártoni katonák és polgárok előtt tett végrendelete azért kerülhetett be a testamentumkönyvbe, mert abban testálónk győri házáról is rendelkezett. 24 A hiteleshelyi testamentumlevelek között található Petthes András barkai plébános végrendelete, mely Rozsnyón kelt 1624-ben. 25 Ez valószínűleg azért került Győrbe, mert rendelkezéseinek több pontja vonatkozik a városban vagy annak környékén élőkre. Végül a nem Győrött lakók között kell megemlíteni Keckemety Mátét, a „gieőry Vitezleö ßereghnek leölky pastora"-t, aki a házához, Pataházára kihívott tekintélyes katonai és polgári személyek előtt 1611-ben készítette el testamentumát. 26 Figyelembevéve a korszak győri vallási viszonyait, természetesnek kell tartanunk, hogy e rendelkezés nem került be a végrendeletek könyvébe. 27 öszszesen tehát 12 olyan testálónk van, aki nem Győrött lakott. A győri végrendelkezők közül korszakunk második felében különválaszthatók már az újvárosiak. így 1620-ból ismerjük Kouaczius Varga Péter testamentumát, aki Újvárosban, Varga Tamás házánál lakik. 28 Az említett háztulajdonos is ugyanezen évben kényszerül végrendelkezni. 29 „Giőry Wyuarasban 46
