Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Horváth József: Az 1600–1630 között keletkezett győri végrendeletek társadalomtörténeti adalékairól
lakozandó polgar"-nak mondja magát az 1617-ben testáló Nagy Mihály, 1620ban pedig Kanisay Varga Tamás és Szalay Benedek. 30 A keltezésben a felsoroltakon kívül 3 esetben jelölik meg helyszínként Újvárost: 1615-ben Barbely Péter és Varga András, 1618-ban pedig Dóka Máté. 31 Az 1620-as években is három testáló mondja magát Újvárosban lakozónak: Balthauser Prukner, Palfy János és Fazokas Máté. 32 Egy végrendelkezőnkről tudjuk még, hogy háza Újvárosban volt: az 1620-ban Nagymegyeren végrendelkező Kemendi István özvegyéről. 33 Így összesen éppen 12 újvárosi végrendelkezőt ismerünk. A többi — 210 — testálónk közül 74 hangsúlyozza ki azt, hogy győri polgár. Jelentős azon végrendelkezőink száma is, aki ezt ugyan nem hangsúlyozza ki, de utal a győri házra. A többi esetben ugyan a testáló nem nevezi meg lakóhelyét, de a végrendelete szövegét és keletkezési körülményeit figyelembe véve csaknem teljes biztonsággal állíthatjuk, hogy győri polgár volt. Ebben segít bennünket a városi protocollumban található jegyzék az újonnan felvett győri polgárokról, mely 1600-tól maradt fenn. 34 Végrendelkezőink névsorát e jegyzékkel összehasonlítva megállapítható, hogy ki mikor került — vagy mikor került vissza — a városba. Az első jegyzéken, az 1600. június 5-én bejegyzett polgárok között pl. Benedictus Zeöch, Joannes Olasz, Georgius Szabó Giurkouitt, Michael Mészáros, Martinus Kolompár, Michael Eöttues, Gregorius Roll, Paulus Paisiarto, Thomas Mészáros, Joannes Sapanfeözeö, Mathias Cysar, Barbely Mattias és Pettrus Syarto nevével találkozhatunk. 35 Továbbmenve e névsoron láthatjuk, hogy 1601-ben többek között Verebely Szabó János és Nagy György, 1602-ben Palffy Sebestyén, 1603-ban Erdély György, 1606-ban Pesty Imre deák, 1610-ben Widak András, 1611-ben pedig Siluester Freölik iratkozott be a győri polgárok közé testálóink közül. 36 Amint láthatjuk, végrendelkezőink tucatjai azonosíthatók e névjegyzékből. 37 Ezenkívül van még két olyan jegyzékünk, amely segíti a pontosabb azonosítást. Az egyik a városi protocollumban található és a következő feliratot viseli: „Anno 1615 die 29 Decembris Iratatott Wionan be az protocollumban az giőry városy polgároknak neuwk az Esküiteknek Járások ßerentt". 38 Ebből csak az 1615 után testálókat figyelve is több tucatnyi azonosítható, így pl. Szimberger György, Bodo Mihály, Nagy György és Dallos Gergely. 39 A másik jelentős forrásunk Győr város 1617. évi telekkönyve. 40 Ez különösen értékes forrás, mivel a házak akkori tulajdonosa mellett nem ritkán az előzőt is feltünteti, így az 1617 előtti évekre is használható. Ebben találkozunk pl. Rózsa Bálint özvegyével, Nagy Györggyel vagy Gregor Roll özvegyével. 41 Mindezen források azt mutatják, hogy végrendelkezőink — főként az 1600-as évek elején, de kisebb mértékben később is — folyamatosan kerültek be Győrbe és vettettek fel a győri polgárok névsorába. Hogy honnan kerültek ide — vagy honnan kerültek vissza —, arra próbálunk meg az alábbiakban válaszolni — főként családi kapcsolataik elemzésével. 42 Nézzük először a magyar végrendelkezők kapcsolatait! Az 1604-ben testáló Pafi Kata asszony tételesen leírja, hogy milyen vagyontárgyai maradtak az első urától Bakán, Pozsony vármegyében; ugyancsak tőle maradt rá egy ház Komáromban; a bátyja szintén Komáromban lakik: emellett említi Újváron lakó rokonait is. 43 Nyrő János házastársa 1624-ben Újváron lakó nővérének hagy egy pártaövet. 44 Az 1613-ban testáló Kapra Pál özvegye öccseként említi öttevényi Tooth Jakabot. 45 Ferenc deák 1614-ben Szentmártonban lakó rokonát említi; ugyanott lakik az 1625-ben testáló Czillagh Péter bátyja is. 46 1616ban Jakustich Zeőcs Mihályné egy húgát említi, aki Óváron él. 47 Pathay István 47
