Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi szerepének változása a XVI. században
tóságok közbelépése most is megtette hatását és nem maradt más hátra, mint egy esztendő után a győri piacot visszahelyezni a káptalan földjére. 74 A távolsági marhakereskedelem színterének létrejöttével párhuzamosan alakult ki a helyi marhakereskedők — a forrásokból sajnos alig megismerhető — rétege. Első képviselőik miként annyi európai városban, a mészárosok voltak, ök mesterségük mindennapi gyakorlása érdekében kénytelenek voltak gondoskodni az áru, a vágómarha beszerzéséről. Ezenközben jelentős kereskedelmi kapcsolatokra, tapasztalatokra tettek szert, amelyet végül már nem csak iparosként, de kereskedőként is hasznosítottak, miként ezt a győri mészáros céh 1581-es rendtartása is tükrözi. 75 Egyes mészárosok iparosból fokozatosan átváltottak kereskedővé, marhatőzsérré. Utóbbiak közé tartozott Torkos András (vélhetően testvéreivel, Jánossal, Péterrel és Benedekkel) és Dallos (másként Mészáros-Lanius) Pál. Torkos András egyaránt dolgozott önálló kereskedőként és külföldi nagykereskedők faktoraként, az 1580-as években éppen a már említett Joanelli fivérek szolgálatában. Torkos közvetlen kapcsolatban állt a török hatóságokkal, a budai basával és a fehérvári béggel, a tőlük kapott útlevelekkel akadálytalanul közlekedett a hódoltságban. Hardegg gróf, győri főkapitány hasztalan próbált ellene török kapcsolatai miatt eljárni, összeköttetései révén sikerült minden vizsgálatot megakadályozni. 76 Az 1570-es évek végén, a következő évtized folyamán a részben nemeslevelet is szerzett kereskedők változatlanul a győri társadalom elitjéhez tartoztak. Házaik, miként a korábbi évtizedekben, a főtéren vagy annak környékén állottak, földszintjükön bolthelyiségekkel. Ezért nevezte őket egy 1577-es káptalani folyamodvány „circumforenses"-nek. 77 Ilyenek voltak az említett Torkos fivérek, a Muscan család tagjai, Körmendi Király Ozsvát deák és az a Huszka Kálmán, aki kereskedelmi tevékenysége során 9000 forinttal maradt adós Lauser János pozsonyi kereskedőnek. 1590-ben, miután fizetésképtelenné vált, kezesein vették meg a tartozását. 78 További kutatásoknak kell tisztázniuk, hogy a szarvasmarha mellett milyen szerepet játszott a vidék kereskedelmében az alföldi búza itáliai exportja. Tény, hogy 1571-ben Győrben debreceni, jászberényi és székelyhidai lakosok tettek felvallást a Duskás Ferenc debreceni polgár, ismert kereskedő és Olasz Péter (Peter Valentin) pettaui polgár közötti gabonaügyletről. A fel vallás szerint a búzát hajóval szállították az Alföldről. A korabeli hajózási viszonyok ismeretében bizonyos, hogy a gabonát, miként a későbbi évszázadokban is, Győrben vagy Mosonban rakták át kocsikra. Ezt erősíti meg Hans Tatzger komáromi udvarbíró ugyanezen évben kelt jelentése a török hódoltságból a Dunán Komáromba és Győrbe szállított gabona megvámolásáról. 79 A bécsi mázsaházban (Waaghaus) összeállított jegyzék szerint az 1589— 1591 folyamán vámolatlan áruval odaérkező magyar kereskedők között hét győri volt, aki sózott halat, különféle bőröket hoztak eladásra. Legismertebb közöttük a 17. század első éveiben is Győrben működő Pelkó Gáspár volt. A győrieken kívül pozsonyi, nagyszombati, somorjai, magyaróvári, mosoni, pápai, komáromi, nagymegyeri, továbbá rajkai, bezenyei, (moson-)szolnoki lakosok nevét jegyezték fel a vámosok. 80 A győri kereskedőknek a kisebb kereskedelmi centrumok felé vezető kapcsolatait mutatta a szili vásárra utazó Beccaria Caesaré példája. Ezt jelezte az is, hogy 1577-ben a pápóci vásárra tömegesen mentek el a polgárok, s így a város még a ötelező előfogatokat sem tudta kiállítani a katonák fuvarozásához. 8i Az előzőekben már szóltunk a katonai szolgálatban álló markotányosok, 37