Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi szerepének változása a XVI. században

szatócsok kereskedelmi konkurenciájáról, ami egyik akadálya lehetett a pol­gári kereskedelem fejlődésének. Ennél azonban jóval súlyosabban esett latba a magyar végvári tisztek közvetlen bekapcsolódása az 1570-es évektől az ál­latkereskedelembe, illetve a katonai hatóságok beavatkozása a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésébe. Anélkül, hogy a más helyütt már felsorolt adato­kat itt megismételnénk, külön is hangsúlyozni szeretnénk az utóbbi gyakorlat kialakulásából származó veszélyeket. 82 A katonai vásárbírák intéményének be­vezetése és a hivatalos piaci mértékegységeknek a katonai elöljárók kezelésébe adása alapvetően megingatta az ősi kereskedelmi szokásrendet és teret nyitott a visszaéléseknek. Látszólag az indokoltnál bővebben mutattuk be Győr szerepének változá­sát a kelet—nyugati marhakereskedelemben. A kérdés fontosságát azonban nyo­matékosan aláhúzza, hogy a 16—17. században ezen állt vagy bukott Győr vá­rosi jellegének megmaradása, nyugat-európai kapcsolatainak megtartása. A mér­leg másik serpenyőjében viszont egy kizárólag hadászati célokat szolgáló erő­dítmény, erődváros szintjére való lesüllyedés lehetősége állt. A város ked­vező földrajzi adottságai, a királyi Magyarország és a hódoltság hatására elfoglalt, katonailag védett pozíciója tették lehetővé a marhakereskedelemben, s általában a kereskedelemben betöltött közvetítő funkciója létrejöttét. Ez viszont elősegí­tette korábbi helyének megőrzését a magyarországi településszerkezetben — még akkor is, ha 1594 őszén négy esztendőre török uralom alá került, s lakos­sága menekülésre kényszerült. Kereskedői ezen idő alatt ott voltak az észak­magyarországi piacokon, a kötődés, a hagyományok fennmaradtak. így amikor 1598 márciusában megszűnt a török uralom, nem volt akadálya a kereskedelem feltételrendszere helyreállításának. A magyaróvári főharmincados és ellenőre, a kincstár érdekeit szem előtt tartva, már 1598. február 25-én javaslatot tett a Győr eleste óta szünetelő magyaróvári marhapiac megnyitására. Ez — mint ír­ták —, mindenekelőtt a Csallóközből, Somorjáról érkező szarvasmarha adás­vételére szolgált volna. Győr egy hónappal később bekövetkezett felszabadulása meggyorsította a folyamatot, és május 22-én már közzé is tették a híres keddi piacnak — a régi vásártéren, Magyaróvár és Mosón között történő — megnyi­tását elrendelő királyi parancsot. 83 A kincstári jövedelmek fontos forrásául szolgáló harmincadhivatalok mű­ködésének felvétele a török uralom alól felszabadult városokban hasonló gyor­sasággal ment végbe. 1598. június 20-án a főharmincados már a győri és pápai hivatalok újjászervezését jelentette. (Három hónappal Győr visszavétele után!) Július 3-án a győri harmincadosház berendezése és a szükséges legelő biztosí­tása volt a téma. Július 23-án pedig a komáromi, mosoni, magyaróvári és győri tőzsérek panaszát olvashatjuk a vidéki nemesek és vámosaik zaklatása ellen. 84 Mindez annál figyelemreméltóbb, mert Győr tulajdonképpen még két esz­tendeig katonai megszállás alatt élt, s csak igen nehezen tudott a normális pol­gári élethez visszatérni, miután 1600-ban a lakosság megalakította önkormány­zati testületeit. 1602-ben az uralkodó megerősítette a korábbi kiváltságokat, s 1603-tól ismét megtartották a heti piacokat, éves sokadalmakat, folyamatosan települtek vissza a régi kereskedők, s mellettük új nevek is felbukkantak. 1604­ben a morvaországi iglaui kereskedők társasága állandó megbízottat küldött a városba. Megindult a Bécs és az alsó-ausztriai városok felé irányuló kereske­delmi forgalom — azaz az élet visszazökkent a régi kerékvágásba. 85 Gecsényi Lajos 38

Next

/
Thumbnails
Contents