Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - Tóth László: A Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (1861–1868)

A GYŐRI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI FÜZETEKRŐL (1861—1868) 1861. március 20-a körüli napokban került ki Sauervein Géza győri nyomdájából a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek első száma a két tudós „régiségbúvár", Rómer Flóris és Ráth Károly szerkesztésében. A vállalkozást Győrött és több dunántúli városban nagy érdeklődés kísérte, megjelenésekor már 400 példányra előjegyeztek, később 50 újabb előfizető várt az utánnyomással készült példányokra.

1 Bécsben, Pozsonyban, Fehérváron, Veszprémben, Pápán megbízott személyek, Győrött többnyire az egyletek, a sajtó és a könyvkereskedések gyűjtötték az előfizetőket. A megbízott személyek úgyszólván mindenhol értelmiségiek voltak, többnyire történetírók és tanárok, máshol táblabírák, ügyvédek, vármegyei alkalmazottak. A vállalkozás kétségkívül arra a Rómer Flórisra épült, aki tanárként, múzeumigazgatóként több tudományos közlés, főként a Bakony című kötet szerzőjeként olyan tekintélyt szerzett magának, amely biztos szellemi és erkölcsi alapot adott a periodika

2 társadalmi elfogadtatásához és későbbi, tartósabb működtetéséhez. Ráth, a szerkesztőtárs egy újabb generáció „előítélet nélküli ifjú tagja" (ahogy Rómer nevezte barátját) szervezésben, forrásgyűjtésben, szakvitákban igen invenciózusan segítette elő a „Füzetek" ügyét. A két akadémikus történész tudományos törekvéseit bátorította, anyagilag segítette a nemzeti kultúra ápolásában elhivatottságot érző Simor János megyéspüspök, aki az I—

III. kötet (összesen 9 füzet) megjelentetésében kimagasló szerepet játszott. Utóda Zalka János is vállalta a mecénás szerepét a IV. kötet kiadásában. A társadalmi, kulturális háttér Győrött az 1859—61-es években — rövid időre ugyan —, másodvirágzását élte az 1848 előtti polgári liberalizmus, mely egyszerre volt nemzeti és nyugati szellemben gondolkodó polgári demokratikus irányzat. Az egyes liberális csoportok (nemesi, iparos, kereskedő-vállalkozó, jogi-közigazgatási) sok eltérő vonásuk ellenére egységesek voltak abban, hogy a nemzeti kultúra fejlesztése nélkül hazánkban nem jöhet létre a polgári demokrácia.

3 Az újjáéledt egyleti mozgalom e gondolkodásmód fejlődéséhez kiváló társadalmi színtérnek mutatkozott, ösztönözte, gerjesztette — főleg közgazdasági téren — a sajátosan nemzeti adottságok felismerését, és az európai progresszióhoz való csatlakozás szándékait. Ez a közszellem valósággal szárnyaira vette Rómerék folyóirat-alapítási tervét, az egyletek és a sajtó nemcsak fenntartották a figyelmet, hanem még fo210