Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - T. Szőnyi Eszter: Rómer múzeuma és a régészeti gyűjtemény

nem volt ugyan, de vasárnapokon és előre bejelentett csoportoknak biztosították a látogatást. Pontos statisztikai adataink nincsenek, de a vendégkönyvi beírások alapján évi 2000 körüli látogatót becsülhetünk ebben az időben. 1876-ban a Századok c. folyóiratban (1876.314. o.) Hampel József a győri múzeumról, mint a legfontosabb vidéki gyűjteményről emlékezett meg. A győri anyag sikerrel szerepelt 1870-ben a pozsonyi régészeti kiállításon, 1876-ban a Nemzetközi östörténelmi és Embertani Kongresszus 8. ülésén a Nemzeti Múzeumban megrendezett kiállításon. Méry tudományos munkássága nemcsak a napilapokban, folyóiratokban (GYBGÉ, ArchÉrt), hanem a Régészeti Társulatban is érdeklődést és elismerést váltott ki. Felkért beszámolóját 1881-ben betegsége miatt már nem tudta személyesen megtartani, Hampel ismertette írásos jelentését. Halála után 1883-tól Börzsönyi Arnold folytatta a múzeum gyarapítását, illetve az újonnan gyűjtött anyag feldolgozását. A gyűjtemény szisztematikus megismerése után az újonnan épült gimnáziumépületben hozzáfogott a gyűjtemény rendezéséhez. Nemcsak a természettudományos anyagot választotta külön a régiségektől, hanem még ezen belül is csoportosított. A feliratos kövek, téglák a pincében kaptak elhelyezést, a földszintre a régiségtár, a 2. emeletre a céhes anyag került. Erre annál is inkább szükség volt, mert a századvégi nagy gyárépítkezése során a város beépített területének terjedésével továbbra is jelentősen bővült a múzeum anyaga. A Szeszgyár építésénél középkori falu, a Téglagyár bővítésénél kb. 900 sírós avar temető leletmentésére került sor. Börzsönyi feltárásokat végzett a környéken is: Nagybarát határában koravaskori tumulusok, Nyúl faluban kelta temető kutatására került sor. A bekerülő anyagot az Archaeológiai Értesítő, a Főgimnáziumi Értesítő és a Numizmatikai Közlöny hasábjain publikálta. 1897-ben elkészítette az első kiállítási vezetőt: Kalauz a győri Szent Benedek-rendi Főgimnázium régiségtárában címmel —, amelyből megismerkedhetünk a 10 tárlóban elhelyezett régészeti-történeti anyaggal és az azon felül kiállított érem- és pénzgyűjteménnyel. Ez utóbbinak teljes katalógusát is összeállította, amely önálló kötetként jelent meg. A múzeum továbbra is vásárok alkalmával, valamint vasárnap 2-től 4-ig tartott nyitva a látogatók számára. Országos, sőt nemzetközi kiállításokon ezentúl is szerepelt a győri múzeum anyaga, így a millenniumi, az 1900-as párizsi és az 1910-es bécsi vadászkiállításon. Ez azonban már a XX. századba vezet át minket, amely időszakot bemutatni itt már nem célom. Kis összefoglalásomban mindössze az iskolai szertárként induló, majd Römer által múzeummá fejlesztett gyűjtemény első fél évszázadának történetét szerettem volna ismertetni, annak mennyiségi és minőségi fejlődését bemutatni, és ezt a célt — őszintén remélem — elértem. T. Szőnyi Eszter Elhangzott Győrött, 1989. május 18-án a Xántus János Múzeumban rendezett Rómer Flóris emlékülésen. 204