Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

A Rómer Flóris Emlékülés (1989) előadásaiból - T. Szőnyi Eszter: Rómer múzeuma és a régészeti gyűjtemény

érdekes darabokat tartalmazó gyűjteményét" csodálhatták meg. Ipolyi hatására kezdett Rómer a régészettel behatóbban foglalkozni. Szünidei utazásai során újabb és újabb tárgyakkal gyarapította az iskolai gyűjteményt, és hogy ennek fejlesztésével is további tervei voltak már 1858ban, azt bizonyítja a Győri Közlönyben (1858. dec. 13-án) megjelent felhívása, amelyet a vidék vadászat- és természetkedvelőihez intézett a gyűjtés érdekében. A cikkben egy vidéki múzeum előnyeit és szükségességét taglalta, ez a szervező tevékenysége már mindenképpen túlmutat az iskolai szemléltetőeszköz-táron. (Bár első lépésként — a felsőbb rendelkezésként javasolt — oktatási célokat szolgáló szertárt akarta bővíteni.) A szertár anyaga ekkor még szinte kizárólag természettudományos anyagot tartalmazott: ásványokat, kövületeket, növényeket, csigákat-kagylókat, madarakat és madárfészkeket, valamint néhány kitömött emlősállatot, összesen mintegy 800 darabot. Néhány régi pénz is akadt a gyűjteményben, ehhez az 1858-as tanév folyamán a pannonhalmi gyűjteményből még újabb darabokat is kaptak, így a tanév végére a numizmatikai anyag már 1238 darabra szaporodott. 45 db egyéb régiségről is említést tesz a leltár. Az 1858-as nyári szünetben ismét gyűjtőútra indult Rómer. Először Tata környékét, majd Dél-Magyarországot és Erdélyt járta be. Útjáról 13 ládányi anyagot küldött a gimnáziumba. Ennek elhelyezésére a korábbi szűk és dohos földszinti helység már nem volt elegendő, így a kibővült gyűjtemény számára a második emeleten jelöltek ki helyet. A lelkes gyűjtőmunkát a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium írásbeli dicsérettel honorálta Rómer és a terménytár létrehozásában részes kollégái felé, a gimnázium tanári kara pedig a Győri Közlönynek mondott köszönetet a felhívások közzétételéért. (Győri Közlöny, 1858. 34. és 61. szám.) A minisztériumi dicséret és a gyűjtemény nagymértékű bővülése után 1858 novemberében a tanári kar elérkezettnek látta az időt a gyűjtés kiterjesztésére és legalizálásának biztosítására. Ezért jegyzőkönyvben kérte a minisztériumot, hogy a községi elöljáróknak tegyék kötelezővé a régiségek bejelentését és a gyűjteménybe juttatását. Ez a jegyzőkönyv indította el azt a folyamatot, amely a múzeum hivatalos alapításához vezetett. 1859. május 6-án, tehát 130 éve, az építészeti emlékek kutatására és fenntartására ügyelő császári és királyi középponti bizottmány a győri bencés gimnáziumot a környékbeli régiségek gyűjtőhelyéül jelölte ki. Egy hónap múlva Rómer Flórist tudományos és szervezőmunkája elismeréséül a fenti bizottmány tagjai közé választotta. A hatóság támogatásával Rómer lelkes szervezőmunkája eredményeképpen tehát lehetővé vált, hogy Győr megyéből a leletek elsősorban a győri bencés gyűjteménybe — Magyarország első vidéki múzeumába — kerüljenek. Alapításakor a múzeum gyűjteménye 5289 db természettudományos és 1812 db régészeti (főként numizmatikai) darabból állt. A régészeti gyűjtemény anyagát szegényesnek és hiányosnak érezte. A Győri Közlönyben közzétett felhívásban (Győri Közlöny, 1859. 69. sz.) azonban úgy találta, hogy még mindig nem késő elkezdeni a gyűjtést, és ehhez a lakosság hathatós támogatását várta. Felhívása nem maradt eredmény nélkül, magánszemélyektől és a várostól újabb tárgyakat kapott a múzeum. Az utóbbiak főleg „régi kövek", római sírkövek voltak. A vidéken összegyűjtött új szerzeményi anyag is jelentős gyarapodást mutatott. Az ilyképpen megnövekedett régiséggyűjtemény láttán külön régészeti osztály létesítésének gondolatával foglalkozott. 202