Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről II. (Fruhmann Antal, Győr)

Az épületnek két kéménye van. A kisebbik — amely a műhely hátsó falá­hoz csatlakozik — a műhely fűtését szolgálja, míg a nagyobbik kémény a ke­mence végében az égetésnél keletkezett füstöt vezeti el. Ennek a kéménynek alsó része a berakó tér előtti részből indul, majd a födém áttörése után össze­szűkül és több apró lépcsőzés után a tetőn átnyúlva fejeződik be. A használat során a műhelyen jelentősebb átalakítást nem végeztek. A la­kóház felőli oldalon, a pincelejárat felett volt egy ajtó, melyet később befalaz­tak. Ettől eltekintve azt mondhatjuk, hogy az épület ma is építéskori állapotát mutatja. A műhely berendezése Az épület pincéje a kályhakészítéshez szükséges agyag tárolására szolgált, ezért itt berendezési tárgyak nem voltak. A lejárathoz közel, a műhely hátsó falánál állt az agyagőrlő, melyet 1922-ben vásároltak a GANZ-gyárból. A gé­8. A kemence hosszmetszete: 1 az égetőgödör, 2 a hamuzó üreg, 3 az árok, 4 az emésztő, 5 a bárány, 6 a mufola, 7 a berakótér, 8 az elzáró fal helye, 9 a kémény, 10 a kemence teteje. pet kezdetben kézzel hajtották, majd a villany bekötése után az elektromos meghajtásra tértek át. Az agyagőrlő és a mázőrlő között, egy falra rögzített pol­con volt a villanymotor, amely szíjjal hajtotta meg a mennyezet alá szerelt transzmissziós tengelyt. Erről a tengelyről — szintén szíj áttétellel — kapta a meghajtást a mázőrlő és az agyagőrlő. A meghajtószíjakat vasból készített vé­158

Next

/
Thumbnails
Contents