Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Sabján Tibor: Adatok a kályhásmesterségről II. (Fruhmann Antal, Győr)

dőrács borította. A mázőrlő lendkerekét — melyen korábban a kézi hajtást szolgáló kar is volt — fából készített borítás védte. Ennek tetejét polcnak használták. A villanymotortól jobbra áll a mázőrlő, melyet Fruhmann Antal apja vásárolt Meissenben. A fekvő porcelándobban 42 darab úgynevezett gyémántkő mozgása, esése őrölte a mázat. A gépbe egyszerre 15—20 kilogramm száraz állapotú máz fért bele. Voltak ennél kisebb, de nagyobb kapacitású gépek is. A dobban vizes állapotában őrölték a mázat, míg tejszerű masszát nem kaptak. A dob száját csavarral működő, jól tömített tető zárta le. A mázőrlőtől jobbra volt a műhely fűtésére szolgáló kémény. Ez előtt régebben egy cserépkályha állt, mellyel télen a műhelyt fűtötték. A kémény két oldalán egy-egy rövidebb polc volt a falra akasztva, melyen régen a csempéket szárították, újabban kiégetett csempéket tároltak rajta. A bejárattal szemben deszkákkal letakart akna van, melyet égető gödörnek neveznek. Innen fűthető az égetőbe nyúló kemence. A gödör felett, a válaszfal egészén egy szárítópolc húzódott, melyen a kemence melege szárította a csempéket. A bejárat melletti falnál, éppen az ablakok előtt, két nagyméretű munkaasztal áll. Ezeken folyt a kályhák gyártása. Az asztalok bejáiati oldalán van a márvány, amely a csempék kiverésére szolgál. A műkőből készült derékszögű szerkezet anyagáról kapta nevét. A két asztal között a gipszmodellek tartására szolgáló polc áll, mellette vízcsap és falikút van. A sarokban álló asztal mellett egy nagyobb méretű szárítópolc húzódik, amelynek aljából néhány deszka segítségével hevenyészett asztalt csináltak. A fejmagasság felett a műhely légterébe négy gerendát falaztak be, melyekre pallóborítást fektettek. Az így kialakított polcrendszer a száradó csempék tartására szolgált. Az égetőben az ajtó és a kemence között van a gerendákra rögzített rumfprés. Alsó része egy vashenger, amelynek végén változtatható profilú nyílások vannak. A hengerbe illeszkedő dugó egy hosszabb karra van csuklósan rögzítve. A prés a kétkarú emelő elvén működik. Az égető ablaka alatt állt a korongasztál a koronggál, amelyen a korongolt kályhákat és a kályhagombokat készítették. (A berendezési tárgy jelenleg a Xántus János Múzeumban van.) A korong mellett jobbra egy szárítópolc helyezkedik el, amelyen a frissen korongolt árut szárították. A korong másik oldalán áll a mázőrlő kő. Alapzata téglából készült. A fixen álló alsó kő körül alacsony fadongákból és két darab vaspántból készült káva van. A felső követ egy farúd segítségével forgatták. A mázőrlő gép használata mellett a kézi mázőrlésnek nem jutott jelentősebb szerep. Az épület padlásán tartották a kályhák készítéséhez használt gipszmodelleket. A kályhánként szétválogatott sablonok közül csak azokat vitték le a műhelybe, amelyeket éppen használtak. Az égetőkemence A műhely legfontosabb berendezése volt az égetőkemence, vagy ahogy működési elve után nevezték, retúrkemence. Maga a kemencetest teljes egészében az égetőhelyiségben van, a hozzá tartozó kéménnyel egyetemben, a fűtést szolgáló égetőgödör azonban a műhelyben található. 159