Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Lővei Pál. Adatok Győr középkori topográfiájához

lehetetlen, hogy ez a javadalom jóval korábbra, még a 15. századra nyúlik vissza.

32 Ebből a középkori házból jelentős maradványok bukkantak elő a kutatás során. Teljes egészében alá volt pincézve a téglából épült ház, egyetlen nagy pincével, ez az észak—déli tengelyű, dongaboltozatos pince érintetlenül megmaradt. Az épület földszinti beosztását is ismerjük, mert a mai járószint alatt előkerültek az alapfalak, részben a pince boltozata fölött, részben a mai ház falainak alján. (6. kép) A háromosztatú földszint déli és középső helyisége valamivel nagyobb volt, az északi keskenyebb. A földszinti járószint, a meszelt vakolatok alsó vonalának tanúsága szerint alig különbözött a Széchenyi téri járda mai szintjétől. A középső és az északi helyiség válaszfalának déli oldalán, a fal keleti részén egy lépcsőfok is előkerült, a magasabb járószintű északi helyiségbe tehát a középsőből lehetett bejutni. A pincének két lejárata volt: egy keskenyebb a délnyugati sarkon nyílt, kívülről, nyugat felől, ennek ferde boltozata nyomokban megmaradt. A nagy bejárat ugyanott, az északi oldalon volt, ahol a mai lejárat is található. A ház nyugati oldalán a szomszédos házig (Széchenyi tér 1.) a 18. sz. elejéig beépítetlen keskeny területsáv — az udvar tér felőli kocsibehajtója — húzódott. 6. Középkori és 16. századi falmaradványok a Széchenyi tér 2. földszintjén, a középkori pinceboltozat fölött. 14