Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

században a viszonylag közel fekvő Csornán, Kónyban és Mosonmagyaróváron is dolgoztak gombkötők. így ezekben a helységekben, illetőleg a szomszédos falvakban már a helyi iparosok elégítették ki az igényeket, ezért némileg szűkült a piac területe, az előző századokban ugyanis csupán egy-egy gombkötőről tesznek említést nagy ritkán Óváron (ma Mosonmagyaróvár) és Szt. Mártonban (ma Pannonhalma). (Lásd 2. ábra.) Feltűnő még az is, hogy a XVIII. századi limitációban sókkal többféle árut sorolnak fel, mint a XIX. század elején. Egészen bizonyos, hogy ennél jóval nagyobb választékot tudtak biztosítani, amennyiben vevőkörük igényelte. Vásárok alkalmával pontosan meghatározták, hogy mikor rakodhatnak ki. 1846-ban pedig már a kirakodás rendjét is szabályozták: „ezentúl a Czéh által meg állapított öregség szerint való árulás fog gyakorlatban menni és ezentúl a Czéh Mester bár ki légyen választandó mind országos mind Helyi vásárokban öregség szerént a mag helyén a köz határozat következtében fog illendő helyen árulni".

72 Számadási adatok A gombkötő céh időnként feljegyezte kiadásait, bevételeit, vagy egyéb gazdasági ügyeit. Többször olvashatjuk jegyzőkönyveikbe, hogy egy-egy mesternek nem volt elegendő készpénze, ezért, ha valamilyen beruházáshoz pénzre volt szüksége, kölcsönt vett fel. Arra is volt példa, hogy a céh kért kölcsönbe pénzt pl. „846. Die 27. tartott Czéh gyűlés alkalmával az előbbi Czéh Mesternek Szerentsits Imre Urnák a Czéh ados marad 47 fo 29 V2-kal" .. .73 Néha elszámolást is készítettek, ennek alapján ízelítőt kapunk bevételeikről és kiadásaikról: „Bevitel Anno 1772 Die 30. Maji feltétel pénz bejött az Czéh gyűlés alkalmatosságával 4 Ft 25 kr Die G. Septem. Egy szegődtető volt és fizetett 1 Ft 30 kr ... Die 14. Maji Remekes fizetett 100 Ft — Die 13. Juni feltételpénz bejött és két szabaduló fizetett 6 Ft Die 29. Augus. Büntetésbül bejött 7 Ft." „Kiadás ab Anno 1772 1772. Die 10-e Maji egy kik Selem Zászlót ezüst roitokra tsináltatunk és az égisz költsége téssen 9 Ft 30 kr Die 30-a Maji Comissarius Uraknak fizetett 4 Ft Die 14. Augus. Misére és Gyertya gyujtogatónak fizettünk 1 Ft 42 kr Die 28. Febri Limitatio ezért az Instantis Íratásáért és Bétsi utazásnak Költségeért fizettünk 11 Ft Die 16. Maji Költsönöket pénzt a Zászló tsináltatásra megfizettük 60 Ft Die 27. Sept. Misére az Holtakért 30 Ft Die 4. Febr. Könyvet vettünk 1 Ft 12 kr"

74 A legtöbb kiadás rendszeresen visszatért. A bevételek közül gyakran szerepel a felsorolt példákon kívül a különböző vétségekért kirótt büntetés összege. Többször tesznek említést különböző célú gyűjtéről, pl. társuk elhalálozásakor, az 1838. évi pesti árvízkor, 1840-ben pedig a tűavész pusztította Baja város megsegítésére. Gyűjtöttek 1849-ben a „Haza Oltárára" a szabadságharc tá125