Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

A szabályok módosítása 1730-ban bővítik a céhszabályzatukat. Erre akkor került sor, amikor 1730 májusában a káptalannal újból megerősítették. „Mivel hogy ezen föllyeb megirtt Articulusokban semminemű Emlékezet nincsen az Idegen Szomszéd és távul léveö helyekben alkozo Gombkötő Mester Emberek közül akik nemellyek itt tartani szokott Vásárokra magok mivét szoktanak árulni elhozni, minthogy gyakorta az ollyatin Mivek különbféle fogyatkozások el távoztatásara, sött Orvoslására, azért is, hogy az vevők meg ne károsodgyanak és ellenben az Chéhbeli Mester Emberek is igaz és jó Munkatételre indíttassanak Articulussaikban nyilván fel-vagyon téve, hogy a midőn valamely más honnand való Czéhbeli Mester Ember maga Mivét árulni ide, ugy hasonlóképpen az Idevalók máshová szokták elhozni és vinni azoktul az Czéh Mesterek az Czéh Ládájában bizonyos 12 pénzt szoktak venni, avagy mindigh Miveket megláttyák és vizsgállyák és ha valamelly Gáncsot találnak benne megbüntetik."

36 Más város céheinél is megfigyelhető hasonló tendencia, az ún. „látópénz" bevezetése, mivel egyre féltékenyebben őrzik piacukat. Ezt bizonyítja a céh 1726. febr. 24-én bejegyzett határozata: „azt végezték közönséges akaratbul és egyenlő vaksbul hogy senki Gombkötő Mester Emberek . közül övnek való bőrt vagy selymet himpelérekkel ne igazittassa a ky benne tapasztaltatik minden engedelem nélkül 2 Ft-ra megbüntetik valahányszor megtapasztaltatik."

37 A céh ebben az időben gyakrabban hoz újabb határozatot 1728. november 14-én ez olvasható: „Ez végeződvén a Nemes Czéheknek közönséges akaratyábul, hogy ha valamely mester embertül a legénye butsu hét nélkül el akarna mennyi tehát tartozik az olyan Mester Legény a N. Czéh Ládájában 2 Ft-t letenni."

38 Emellett még azt is kikötötték, hogy sem vásár előtt, sem sátoros ünnepek előtt és után 2 héttel a legényeknek nem lehet elmenni büntetés nélkül. Ez a bejegyzés újabb megszorításokat ír elő annak érdekében, hogy a vásárok előtt az olcsó munkaerőt ne veszítsék el és ezért ne érje veszteség. 1726-ban az inasok szegődtetésén is szigorítanak, bevezetik azt a szokást, hogy a szegődtetéskor 1 Ft-ot, a felszabaduláskor pedig 2 Ft-ot kell fizetni. Ezáltal nehezítik már az inasok bekerülését annak érdekében, hogy kevesebben legyenek. Ügy látszik a céh tagjait az imént felsorolt változtatások nem elégítették ki, mert újabb, most már lényeges módosításokat tartalmazó céhlevelük megerősítését 1731-ben a királytól kérték. Érthető, ha a száz évvel ezelőtti céhlevelüket már meg akarták változtatni, hiszen ez nagyon hosszú idő, a szokások azóta sokat változtak már. A kor szelleme is másként alakult, mindez tükröződik a módosított céhlevélből. Az első pontban meghatározták a céhmester szolgálatának idejét, ezentúl 2 évre választják meg, tehát egy évvel meghosszabbították megbízatásuk idejét. Arról is intézkednek, ha a váron kívül lakik, akkor köteles gondoskodni arról, hogy a céhládát a váron belüli mesternél helyezze el. Amennyiben valamelyik mester nem akarná elvállalni a céhmesterséget 8 Ft-t büntetést fizet. A céh vitás ügyekben ítélkezhetett, ha az érintett nem fogadta el az ítéletet, akkor a káptalanhoz fordulhatott fellebbezéssel. Az előző szabályzatban nem hangsúlyozták ki, hogy csak katolikus hitű 119