Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

közönséges Mesterek gyülekezeteben kést vagy valamely fegyvert be vinny megh tapasztaltatik. Ha valamely az Mesterek közzül oly czégeres vétek miat ki vettetnik és kivetése után az itt való varosokban munkáját árulásnak okáért kitenne minden marhajabul sokmanthannyjanak melynek fele nékünk Captalanok s fele az Chehnek jusson. Hogy minden mesterek meghemlékezvén az siri felelemrül és tiszteségérül, az alazatosagot ajtatosagot és jámborságot kövessék, nem csak magok hanem haza nepekis ezekre oktassék, mert ha olly vetekben esny megh tapasztaltatnak az bün szerint bűnhődnek. Az my Urasagukh megh ösmervén minden esztendőben első Advent Vasárnap négy funt viaszt nékünk beszentolny tartozzanak" .. .

29 Ugyanezt a céhszabályzatot többször is megerősítették: 1647. aug. 26-án Draskovich György, 1651. febr. 13-án Püski János győri püspökök, 1663-ban a káptalan, majd 1669. jan. 20-án ugyancsak a káptalan. A céhlevél megerősítésekor kiegészítés nem történt. Viszonylag gyakran megerősíttetik privilégiumokat, mert 1686. jún. 16-án megint az akkori püspök elé járulnak. Kolonits Lipót el is látja kézjegyével és pecsétjével. 1696. június 18-án Keresztely Ágost, majd 1727. áprilisban gróf Sizendorf Fülöp győri püspökök erősítették meg, még mindig változatlan állapotban. Valószínű, hogy a céh mindannyiszor amikor új püspököt neveztek ki, — hogy biztonságban érezhesse magát — aláíratja a céhlevelet. A viszonylag közel fekvő és céhes iparát tekintve fejlettebb Sopron városában is működtek gombkötők. Érdemes megemlíteni a két céhlevél közötti különbségeket, amit részben az indokol, hogy más-más városból kérték szabályaikat másolásra, másrészt pedig a helyi szokások tükröződnek vissza. Természetesen nagyon sok hasonló vonás figyelhető meg, ezért csak a különbségekre térek ki. A soproniak céhlevelében részletesebben leírták a készítendő remeket. Előfordul egy ilyen előírás is: fél esztendeig egy mesternél kellett munkálkodni, „hogy megfigyeljék erkölcsét, természetét, hogy be ne férkőzzenek nyugtalan, szeles fejűek"

30 ezzel tulajdonképpen a céh hírnevére vigyáznak. Nem írja elő a győriek szabályzata, hogy hány mesternek szabad dolgozni a városban, míg a soproniaké pontosan meghatározza: 7 német és 7 magyar gombkötő működhetett. Szegeden 9 mester dolgozhatott a városban.

31 Továbbá Győrben egyöntetűen magyar mesterek dolgoztak, így nemzetiség szerint nem kellett meghatározni az iparosok számát. Hasonló jelenséggel máshol is találkozhatunk az ország nyugati határszélén működő céheknél, mert gyakran emlegetnek német származású mestereket pl. Kőszeg.

32 Zágrábban pedig horvát és magyar nemzetiségű gombkötők dolgoztak, létszámukat nem szabályozták. Itt viszont külön működött a Felső-városban és a káptalani részen egy-egy céh.

33 Hiszen ezek önálló településeknek minősültek. Rozsnyón a vándorlást meg lehetett váltani pénzzel. Itt volt „kis-remek és nagy-remek". Ezeket legtöbbször hibásnak találták, s pénzbüntetést követeltek, így tetemes összegre tettek szert,

34 illetőleg megnehezítették a belépést. •. A győri gombkötő céhvei kapcsolatosan nem lehet kimutatni, hogy sorozatosan kölcsönadták volna privilégiumukat másolás céljára. Csupán egyszer történt meg 1651-ben, amikor a komáromiaknak adták oda.

35 118