Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

A gombkötők letelepedése és céhük alapítása Ha a telekkönyvekben előforduló nevekre bízzuk magunkat, akkor már a XVI. században találkozunk Győrött gombkötő nevű mesterekkel, akik közül ha nem is mindegyik, de egy része feltétlenül ezt a mesterséget űzte.

14 Az 1617. évi telekkönyv összeírása szerint Gombkötő Andrásnak volt két háza, eszerint a vagyonosabb polgári rétegből került ki. Említést tesznek még Gombkötő Gergelyről, akitől házat vettek és Gombkötő Tamásról.

15 A XVII. században a már említett mestereken kívül bizonyosan többen éltek a városban, mivel 1629-ben a győri gombkötők küldöttsége felkereste az érsekújvári mestereket, azzal a kéréssel, hogy adják kölcsön céhlevelüket. (Az érsekújvári céh előzőleg a nagyszombati céhlevelet vette át.) A kérést teljesítették, így 1630-ban már a győri káptalan, mint a város földesura megerősíti az articulusokat, sőt kiegészíti azokat. A káptalanhoz írt kérésükből értesülhetünk arról, hogy kik és hányan kérik a céhszabályzat megerősítését. A felsorolt mesterek összesen 15-en voltak (Lásd 9. fénykép), ami az akkori viszonyok szerint jelentős létszámot jelentett.

16 A céh későbbi bejegyzései hasonló létszámot emlegetnek 1675-ben: 12 fő, 1679ben: 14 fő, 1689-ben: 10 fő, 1692-ben ismét 12 mester dolgozott a céhben. (Lásd 1. ábra) Gombkötők létszáma XWt.-X/X.században 1630-ra már tekintélyes számban képviselték az iparágat, ezért döntöttek a céh megalakulása mellett. Számukra fontossá vált, hogy szabályozzák működésüket. A káptalanhoz írt kérésükben a következő olvasható: „a my Városunkban Győrben lakozok, személyek szerint élőnkben jővén az magok és az töb Gombköttő itben és itt a város kívül lakozó Mesteremberekh nevekben és képekben 114