Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Jáki Katalin: A győri gombkötő céh története

Habos Alak Az körösztye vagyon ordinari ött körösztre az első járás allul egy köröszt, alat ablakozva, fölül ki járnyi és így egész ött járásik ablakozva az többi 4 járás az ablakozást hasítja egész járásik az szárába, ez fejébe pedig az járásnak külleni 15 járásnak mint az hasításra jön, tehát allul mindig kijárja az fejét. Szirom két köröss az első járás alul köröszt alatt fölül kijárva egész ött járásik, a többi járások pedig az szakokat tartó rész hasitya, hanem ez hatodik járás egészen fölvenni az szalakot és Török mellyett új keresztett tsinyál. Az sinorja pedig 24 szálával vagyon széken kinyalva. A Tettes Csaby Senator Ur jelenlétében minthogy ezen Remek Darab mostanság fölsőb parantsolat szerint nem kelendő még semmisitetik az egész érdemes Céh kívánságával Die July 19. 835."

11 1835-ben az egész céh javaslatára ismételten módosították a készítendő remekek listáját. Mutatja a kor divatjának változását, egyben azt is, hogy egyre költségesebb remekek elkészítését követelték meg, ami újabb szigorítást jelentett. Az 1835-ben a céh által megszavazott új lista a következő termékek elkészítését írta elő: „1. Sárga — Árpád buzogány 2. Piros — fehér: Ablakos gomb — Váci remek = 200 év nehéz 3. Kék vagy fehér: Dupla — szíves győri remek 4. Sárgakék: Rozmaringos — esztergomi remek 5. Ezüstvörösös vitézkötés: szerfüves budai remek legnehezebb. 6. Sárgazöld: szimpla szerfüves bécsi remek 7. Vörös fekete: Szarvasos soproni remek 8. Fekete : dupla csepin prágai remek 9. Kék fehér: zsidós 10. Vörös fekete: kocskás 11. Sárga kék: más-más darabból fonás 12. Fekete: vitézkötés, minta"

12 A felsorolásból kitűnik, hogy most már nemcsak az egy-egy városra jellemző gombot, vitézkötést stb. kellett elkészíteni, hanem máshonnan is vettek át jellegzetes termékeket. Ha más városok előírásait tanulmányozzuk, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy minden helységnek megvoltak a jellegzetes remekei, pl. Győrött a duplaszíves vitézkötés kék vagy fehér kivitelben. Még a viszonylag közel fekvő városokban, pl. Győr, Övár, Sopron, Kismarton is más-más remekek elkészítését követelték meg, így a helyi szokások meghatározóak voltak.

13 A gombkötő mesterséget a XVII. századtól a XIX. század elejéig sokan művelték. A múlt század második felétől azonban erősen visszaesett a mesterség művelőinek száma. A XX. század elején már csak kevés gombkötő dolgozott Budapesten és nagyobb vidéki városainkban. Jelenleg csupán a fővárosban és Győrben dolgozik gombkötő, zsinórkészítő és paszományokat készítő mester. A céhes anyagot áttekintve bőséges anyag maradt fenn a Xántus János Múzeumban és a Győr-Sopron Megyei Levéltárban (I. sz. levéltár). Így jól nyomon követhető a gombkötők élete, szokásai, az előállított termékek sora, a mesterek vagyoni helyzete. 113