Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Lővei Pál. Adatok Győr középkori topográfiájához
mellett jelöl egy, az élelmezési helyiségekhez tartozó, jelentős méretű — 8V2X 15 öl — épületet, amely a várfalig nyúlt (a várfalhoz épült hátsó résznek ekkor el is rendelik a bontását.) 16 Mind itt, a Káptalandomb déli részén, mind a székesegyháztól észak—északkeletre kanonoki és egyházi tulajdonú házak feküdtek, a Káptalandomb 11. sz. középkori lakóházról közelebbi adatunk is van: ez volt a székesegyház Szent Katalin oltárának két javadalmas háza közül az egyik, amelyet társával együtt 1486-ban Mátyás király felmentett a királyi adó fizetésének kötelezettsége alól. 17 A Püspökvár, a dombon elterülő, a késő középkorban várfallal övezett városrész és a lentebb, a mai belváros területén elhelyezkedő Káptalan—Győr viszonyát több mint egy évszázada Villányi Szaniszló lényegében már helyesen ismerte fel: a Püspökvár várkastélya volt a belső vár, a körülötte fallal körülzárt település a külső vár — a kettő együtt Győr vára —, míg a lentebb elterülő rész a váralja. 18 Később a 16—17. századi, már erődítmény-falakkal körülvett várost próbálták a középkori várral azonosítani, míg Fügedi Erik — más magyarországi városok szerkezetének vizsgálata útján — megnyugtatóan nem tisztázta a kérdést, Villányihoz hasonló eredményre jutva. 19 Nem jelenti ez azonban azt, hogy a váralja, a káptalan földesurasága alá eső Győr nem volt ellátva védő- és egyben a külvárosok felé határfallal. Buda és Székesfehérvár elestét követően, 1542-ben a vármegye azt jelentette, hogy a város palánkja igen rossz állapotban van és a polgárok saját erejükből nem képesek megjavítani. 20 Ez a gerendavázas palánk ekkor már mintegy 200 éves lehetett (természetesen időnként korábban is javíthatták már): 1977-ben Tomka Péter feltárta egy szakaszát a belváros délkeleti részén, a Gorkij utca és Saru köz körzetében és a palánk földjében talált leletek alapján a 13. sz. után épülhetett az erődítés. 21 Vonala kb. egy háztömbnyivel húzódhatott északabbra, mint a 16—17. században kiépült várfal déli szakasza, amely ezután keleten észak felé is fordult, hogy keletről zárja a várost — vagyis a középkori palánk a fallal később körülvett város nagyobb részét már magában foglalta. A váralja egyházi központja a Szent István vértanúnak szentelt plébániatemplom volt. A 16—17. századi, Győrt ábrázoló metszetek — amelyek topográfiai hűségéhez elsősorban a Káptalandomb alatti város épületeinek esetében egyébként sok kétség fér —, nagyjából a város közepén vagy attól némileg keletre jelöltek tornyos egyházat. Az 1567-es telekkönyvhöz mellékelt vázlat szerint valóban errefelé, a mai Széchenyi tértől keletre, a Liszt F. u. 13. helyén feküdt a keletéit, félköríves apszissal jelölt templom, méretét a telekkönyv 13X3V2 ölben adta meg, mellette egy „templomocska" — nyilván kápolna —'•is állt. 22 A 16. sz. végére—17. sz. elejére igen rossz állapotba került épület helyén a ferencesek építették fel új, eltérő tájolású, a feloszlatásukat követően megyeháza céljára átalakított templomukat és kolostorukat. Egy ásatás rábukkanhat még a templom talán utca alá eső nyugati és szerencsés esetben a volt kolostorudvarba benyúló keleti végére. A Szent István-templom környékén az írott források a 15. sz. végén, a 16. század elején már több kőházat (kőből, de inkább téglából, mindenesetre tartós anyagból emelt épületet) említenek, (I/l t.) 23 , a templom mellett húzódó, 1525-ben „vicus Zenth Istwan wczaya"nak nevezett utcában vásárolt Héderváry István is házat. 24 Bár az utóbbi években a Liszt F. u. környékén számos falkutatás volt, de a források említette középkori házaknak nem sikerült nyomára bukkanni, a Liszt F. u. l-nek már a Széchenyi térre néző része kivételével a megkutatott, illetve helyreállítás közli)
