Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Lővei Pál. Adatok Győr középkori topográfiájához
ben megfigyelt közel tucatnyi épület legrégebbi részei a 16. sz. végénél, többnyire azonban a 17. századnál nem voltak korábbiak. Más a helyzet a város főterével, a mai Széchenyi térrel, ahol a Káptalan— Győr ez idáig ismert egyedüli középkori házrészletei kerültek elő. A tér területén az északi házsor előtt, az úttesttől délre kb. 10 m széles, hosszú sávot tárt fel 1968—1969-ben Gábler Dénes, Tomka Péter és Albeker Mária. A terület eleinte lakott volt, a váralja falusias betelepülésének időpontjául a korai Árpád-kor adódott. A települést a 13. században egyetlen nagy rendezés tüntette el, amelynek során a lenyesett területen — a jelenlegi szint alatt mintegy 100— 120 cm mélységben — lekavicsozott térszintet hoztak létre. Feltehető, hogy a piactér kialakítása történt meg ekkor, nem lehetetlen, hogy az 1271-ben kiadott, a városi fejlődés szempontjából alapvető királyi kiváltságlevél kibocsátásával kapcsolatban. 25 A későbbiek során a tér területén csak rövidebb ideig állhattak kisebb, gyengén épült lakóházak, mint az 1567-ben említett, jórészt leégett kis házikók 26 , amelyek az 1617-es telekkönyvben már nem szerepeltek. A tér nyugati oldalán beszakadó föld feltárta pincéket, földszintes házak gyenge maradványait Lovas Elemér 16. sz. végi—17. sz. eleji, csak rövid ideig élő objektumokként határozta meg, a falakban talált téglák bélyegzett volta a 16. sz. 2. felénél korábbi építést valóban nem támaszt alá. 27 A tér keleti határfalát alkotó Liszt F. u. 1. sz. házban 1981-ben, a nyugati szárny közepén egy alápincézett, földszintes, középkori lakóház bontakozott ki. (4. kép) Újkori boltozattal fedett pincéjét egy vaskos válaszfal széles átjáróval összekötött két helyiségre osztotta, a válaszfal felett a földszinten is fal húzódott, míg a földszint másik válaszfala alatt a jelenlegi boltozatot vastagított teherhárító ívvel erősítették meg. A nagyobbik pincerész nyugati falában két falfülkét alakítottak ki. A háromosztatú földszint középső és déli helyisége között egyenes záradékú, elszedett kőkeretű, középkori ajtó nyílott, a 89 cm széles nyílás a mainál lényegesen alacsonyabb járószinthez tartozott. (7. kép) Az ajtóval megnyitott falnak a középső helyiségbe eső oldalán két, a pincében találhatókhoz hasonló falifülkét alakítottak ki, amelyeknél nyeregtetőszerűén összerakott téglák szolgálnak záradékul. (II/4 t.) Ez a helyiség konyha lehetett, mert falfelületei kormosak voltak — a falfülkék is tárolóhelyül szolgálhattak. A déli helyiség tér felé eső falán újkori bejárattal jórészt elpusztított nyílás maradványát bontottuk ki: az északi, vakolt-meszeit káva átboltozásba hajló részletét. A nyílás válla kb. 127 cm-re volt a mai járószint fölött, maga a függőleges káva 75 cm magas volt, az alul felhajló meszelés jelezte a könyöklő szintjét — ez a nyílás is egy korábbi, a mainál mélyebb járószintet tételez fel. A nyílás talán ún. dalmát kapu maradványa. A földszinti falak különböző korú nyílásbefalazásaiból két középkori, elszedett kőfaragvány (5. kép) is előkerült, mutatva, hogy a kanelúrázott, kisméretű, középkori téglákból álló falazatban az in situ talált ajtón kívül más nyílásokat is gótikus kőkeretekkel láttak el egykor. 28 A telek északi részén, a Gyógyszertár közig kifutó újabb pinceszakasz keleti falának északi fele ugyancsak középkori, valószínűleg egy kisebb, másik középkori ház maradványa. Az 1567-es telekkönyvben a kutatott ház tömbjének területén öt telket találunk, levéltári adatok (1569) és a jóval későbbi, Liszt F. utcai kapun olvasható, emléktáblaszerű „Curia Nobilitaris 1565" felirat alapján bizonyos, hogy a háznak legalább a középső és az északi része, de feltehetően a déli is Alsoky László deáké, Győr megye alispánjáé volt. 29 A Curia Nobilitaris cím mutat azokra a kiváltságokra, amelyeket a ház, mint nemesi kúria kapott, kivonva a városi 11
