Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)

Tanulmányok, közlemények - Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben

kább ajánltatik, minthogy a pesti tudományegyetemnél a kávé- és színházak látogatása legalább jogászoknak tiltva nem lévén" ... Március 22-én pesti példára az ifjúság az akadémia nagytermében „összes gyűlés"-t tartott, és itt átfogalmazta március 17-i kívánságait. A színház és a kávéház látogatásának engedélyezését kiegészítette még a tánctermekével, és indoklást is fűzött hozzá. Elsőbben amit már a főigazgató említett, hogy ugyanis ilyen tilalom Pesten nincs. További érv, hogy az ifjúság „értelmi kifejlődését és világismeretek szerzését — melytől az ember szerencséje leginkább függ, akadályozza, hanem ahelyett, hogy a mostani kor igényeihez képest az ifjúságnak a többi polgárosztályokhoz simulását előmozdítaná és a tudományt az élettel összeköttetésbe hozná, inkább kártékony elvonulást s kasta-szellemet idéz elő, és a jellem kifejlődésére is ártalmas befolyással bír, azonkívül pedig a főtanodák ifjúságát más osztályú ifjúság szabadságát tekintve lealacsonyítja, s ezáltal a becsületérzésére is károsan hat." Az új nyilatkozatot az akadémiai tanács nem terjesztette tovább, a korábbi kérelemre pedig május 25-én úgy válaszolt, hogy megdicsérte az ifjúság felelős magatartását, érdemi döntést pedig későbbre ígért. A követelményeknek az a sora, amelynek egyike volt a színházba járás, az oktatásügynek olyan mérvű reformját sürgette, amire a kormányzat nem volt felkészülve.

32 Eközben az ifjúság továbbra is részt vett a forradalom mozgalmaiban. Híre kelt, hogy Bécsben fordulat készül, a király nem akarja ratifikálni a pozsonyi törvényeket, ismét Metternich véleménye a döntő: a győri konzervatívak is magukbiztosabbak lettek: az ifjúság tehát március 30-án ismét tüntetett, és ismét a színházban. Az akadémisták szavalókórusának engedelmeskedve a zenekar felváltva a Rákóczi-indulót és a Hunyadi László első felvonásának fináléját játszotta. A nézők egy részét meg is ijesztette az ifjúságnak ez a fellépése, és elhagyta a színházat. A történtekből aztán az akadémia is, a színház is, tanulságokat vont le. Kilényi Dávid színigazgató következtetése a másnapi plakáton olvasható: „A játék végével a Hunyadi László-opera köztetszéssel fogadott nagy kardala az öszszes férfiszemélyzet által előadatik." Az akadémián viszont a diákok színházi demonstrációja másnapján tanácsülést tartottak, ez megállapította: „Ily ingerült állapotban s vészteljes mozgalmaktól felháborodott kedélyek hullámzásai között a tanulmányok kívánt sikerrel sem a tanítók, sem a tanulók részéről nem folytathatók." Az akadémiai vezetőség döntése: egyhavi tanítási szünet.

33 A tanítási szünet és a színtársulat biztosított idejének lejárta új teret nyitott az ifjúság kezdeményező kedvének. Május 23-án „a műtéti kórház javára adatik műkedvelők által: Falusi lakodalom." A színlapon nevek nincsenek, de a Hazánkból tudjuk, hogy „tanulók és győri hölgyek" játszottak, és a sajtóhír szerint a tiszta bevétel egyharmada Kilényié. (Feltehetőleg kellékek, kosztümök átengedéséért.) Ez az előadás többszörösen különbözött a régi iskolai színjátéktól. Nem az iskola kezdeményezte, nem iskolai célkitűzései voltak. Nem annak hagyományos készletéből választott, hanem a hivatásos színpadról Jakab Istvánnak egy 1835-ben még megbukott, 1844-től új zenés változatban már sikeres darabját vették elő, ahol természetesen nőszereplők is voltak. „Felvonások közt szinte műkedvelők dall előadásokkal lesznek szerencsések fellépni." Egy héttel később ismét volt műkedvelő előadás, most a hadi pénztár javára egy másik ismerős darabot adtak elő, a Szökött színész és katonát. Ha a két darab kiválasz105