Arrabona - Múzeumi közlemények 26-30. (Győr, 1991)
Tanulmányok, közlemények - Grábics Frigyes: Színjáték a reformkori és a forradalmi Győrben
Győrött kétszer is, és a pozsonyi előadások közül is ezek kapták a legtöbb elismerést: Helvéciái háznép és Üjhold vasárnapi gyermek. A társulatnak a pozsonyi szereplése alapozta meg valójában Déryné országos hírnevét, és figyelmet érdemel, hogy két sikerdarab Pozsonyban is, Győrött is a német színészetnek is a műsorán volt. Eszerint a magyar előadás sikere már az előnyös összehasonlítást jelentette a némettel szemben. Minden bizonnyal erre emlékezett Déryné is, amikor az események után ötven évvel, egyébként meglehetősen összekeverve-összevonva ennek az 1820-as esztendőnek az eseményeit (a memoár szerint „hegyen-völgyön keresztül-kasul egész nyáron által"), közben Sopronra és Győrre így emlékezik: „Sopronban is jöttek bírálatok, melyek hangomat magasztalták. Ott többnyire operákat adtunk, mert akkor csupa német publikum volt." Ez a mondat nyilván árnyalja a győri közönségről mondottakat is: „Mindenütt nagy tetszéssel fogadták a társaságot, kivált Nagy-Győrben igen szerették az operákat. Már ott akkor is igen értelmes, műértő publikum járta a színházat. Operáink jól betanulva, s nagyon összevágólag, precizióval adattak." 21 Kilényi hajlandósága a kétnyelvű színjátszásra, repertoárja, zenés előadásainak színvonala és vezetési rutinja együttesen bizonyára indokolja, hogy ez a jó szimatú válalkozó milyen feltételekkel találta életképesnek a színjátszást 1820-ban. A vármegye és a színház Színházügy ben a vármegye először 1808-ban emelt szót, mikor Ernyei Mihály társulatát Pesten a német színtársulat mint egyre veszedelmesebb konkurenst minden lehető és szabálytalan módon is akadályozta működésében. Pest vármegye kezdeményezésére a többi is a Helytartótanácshoz fordult a magyar színészek érdekében. Érdemel néhány sor idézetet a győri felterjesztés erélyes, a többiekhez képest is inkább határozott, mint kérő hangja: „Most midőn kedves Hazánk minden erejéből azon igyekszik, hogy anyai nyelvét virágzásba hozhassa — ott, ahol ennek gátlását eszközlő dolgok felöl nem is álmodhatna, t.i. Hazánknak belső kebelében és ott fekvő fő Városaiban most is ott a Pesti Német Játszó szín azon agyarkodik, hogy a hasonló Rendbeli M. T.-ot, mely nyelvünk pallérozásának egyik fő előmozdítója, elnyomhassa" ... „Szomorú eset, midőn a nyelvnek Haza Földjén az Elsőségért vagy inkább csak az egyenlőségért más nyelvvel így perlekedni kelletik! Holott ebben a részben A Német J. T.-nak méltatlan cselekedete, ellenben a Magyar T.-nak teljes jussa olly világos, mint a Nap az Égen." Mikor pedig 1810-ben a magyar színészet nem kapott építési engedélyt, a többi vármegyével együtt Győr is kérte, hogy Rondellában bérfizetés nélkül játszhassanak. 22 1836-ban Torontál megye közgyűlési határozata a tervezett Nemzeti Színház ügyét is, de Grassalkovics telken Pest megye által kezdett építkezést is támogatta, ehhez egyetértőleg csatlakozott Győr megye. Mikor pedig ugyané tárgyban törvényjavaslat került az országgyűlés elé, Győr vármegye követe Szűcs Antal, külön utasítást kapott a színházügy támogatására. Az ilyen inkább demonstratív, a színészetet a magyar nyelv használatáért vívott harc részeként tekint, a pesti színészet sorsfordulóihoz kapcsolódó vármegyei felszólalásokkal szemben gyakorlati segítség 1818-ban Fejér megyéé 101
