Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Gabrieli G.: A Storno család régészeti tevékenysége

minden, még az utóbbi időben avatatlan kezek által is végzett ásatások mind az én állításom mellett tanúskodnak. A falmaradványok feltalálása tehát már csak annyiban képezhet meglepetést, hogy azok még tényleg megvannak, és sem a középkorban, sem később nem hordták el építőanyagnak. Megjegyezni kívánom még azt, hogy 1925. október hó 1-én kelt jelentésem előtt egy Sopronban létező Amphitheatrumról és Nemeseumról tudomásul nem bírtak, még tudományos körök sem, sőt helybeli neves archeológusaink ezen földtöltéseket középkori vagy még későbbi földsáncoknak minősítették cikkeikben."

26 A Sopronvármegye védelmébe veszi Storno Miksát, felháborodik annak mellőzésén a folyó ásatásokban. „Storno Miksa a maga költségén folytatta 8 évvel ezelőtt az ásatást a Bécsi-dombon. Nem nagyon hittek akkor neki. Ezért, hogy igazát bizonyítsa, a római amfiteátrumok alaprajza szerint ásatott s mindjárt meg is találta az amfiteátrum legértékesebb részét, a Nemesis-fülkét. ... Nem kellett tehát most újra felfedezni azt, amit Storno Miksa már nyolc évvel ezelőtt megtalált. Az ő felfedezése alapján folytatják most az ásatásokat. Az érdem tehát kétségtelenül a Storno Miksáé, aki mindenkit megelőzve, a maga régészeti érzékével, s logikájával jutott rá a Bécsi-domb titkára. Nem értjük tehát, hogy miért kapcsolják ki a mostani ásatásokból Storno Miksát." Ő maga is nyilatkozik a cikkben: ,, — Azt azonban, hogy a Bécsi-dombi amfiteátrumot én fedeztem fel, elvitatni nem engedem. De ezt nem is kell már bizonyítanom, bebizonyítottam."

27 Megbántottsága ellenére Storno Miksa az ügy érdekében átadta ifj. Gallus Sándornak az amfiteátrum feltárására vonatkozó terveit, amiket ő pénz hiányában nem tudott megvalósítani.

28 Feltárásáról szóló cikke 1941-ben jelent meg a Soproni Szemlében.

29 Az 1926-os bécsi-dombi ásatásokkal egy időben került felszínre ismét Bánfalván a Greilinger-malomnál a római kori vízvezeték. Ez is újrafelfedezés volt, Rómer már ír róla 1872-ben az Archeológiai Értesítőben.

30 „Most azonban, legalább a tudományos világ előtt, nem borul a feledés sötét homálya a római vízvezeték fölé s ha az érdeklődés feléje fordulna, nem kell majd olyan eredménytelenül és reménytelenül ásni utána, mint tavaly történt. Storno Miksa ugyanis pontos vázrajzot is készített a lelőhelyről, s azt tüzetes jelentésével

31 együtt meg fogja küldeni a tudományos intézeteknek."

32 Storno Miksa 1956-ban cikket írt a vízvezetékről, amit Gömöri János közölt az Arrabonában 1973-ban.

33 A levéltári anyag között kutatva meghívók, névjegyek, levelek kerülnek elő. Kiderül ezekből, hogy Storno Miksának külföldi kapcsolatai is voltak. 1929-ben volt Sopronban a német, osztrák és magyar régészek vándorgyűlése. A közös vacsorára ő is hivatalos volt. Gustav Behrens professzor, a mainzi Römisch-Germanisches Centralmuseum igazgatója névjegyét küldte el neki, értesítve, hogy a vándorgyűlés idején Sopronban fog tartózkodni, és érdeklődik Stornóék római régiségei iránt. Levelezésben állt a Frankfurt am Main-i Römische Germ. Kommissionnal is, egy különnyomatát elküldte nekik,

34 majd érdeklődésükre tájékoztatást adott a család gyűjteményének római kori leleteiről. A Storno családban egyébként is hagyomány volt a széles körű levelezés. Id. és ifj. Storno Ferenc is neves szaktekintélyekhez fordultak egy-egy tárgyuk pontos meghatározása ügyében.

35 A Storno-gyűjtemény anyagában megmaradt Storno Miksa 1937-es ásatási naplója. Harkán (ma Magyarfalva) dolgozott egy római villa kutatásán, és a Pfennigwaldban fölfedezett egy vaskori lelőhelyet, amit azután a következő évben vizsgált meg közelebbről. E két feltárásáról beszámolt az Arch. Ért.-ben 1942-ben.

36 Érdemes azonban belelapozni a 70