Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Gabrieli G.: A Storno család régészeti tevékenysége

naplóba. Azonnal feltűnik a rendszeresség, a napló folyamatos, pontos vezetése, a méretarányos, gondosan elkészített rajzok, sokuk még színezve is van. (8. kép) A naplóban leírtakat később tovább vizsgálta, beszúrt megjegyzések, hivatkozások utalnak erre. Igyekezett megkeresni a talált leletek párhuzamait, összeszedni a rendelkezésre álló irodalmat. Munkamódszerébe is bepillanthatunk a napló 11. oldalán: „Miután csak 2 napszámossal folytatom a munkát, már azért is, hogy a kiásott földet és törmeléket tüzetesen átnézhessem, és jóformán minden ásónyomot ellenőrizhessek, hogy figyelmemet a legcsekélyebb tárgy vagy legjelentéktelenebbnek tetsző körülmény el ne kerülje, viszont a munkákat mihamarabb eredményre szeretném vinni, hogy kétségtelenül megállapíthassam, hogy milyen épületekkel van dolgom, és lehetőleg az alaprajzot megszerkeszthessem, több helyen fogok próbagödröket ásatni." A szép eredménnyel kecsegtető feltárást a következő évben folytatni szerette volna, de terve meghiúsult, ez derül ki egy későbbi kéziratából.

37 A naplóban leírt „mellékes" megfigyelései viszont ma is jól használhatók: „Érdekes, hogy az ásatás helyétől déli irányban régi országút nyomai látszanak, a falu lakói azt még ma is »Die alte Strasz«-(a régi út)-nak nevezik, és azt helyenként az erdőben (Pfennigwald) is észre lehet venni; további folytatása ott keresendő a »Váris«-on, ahol évekkel ezelőtt egy kerek sírkápolna (Monopteros) nyomaira akadtam, mely mellett az erdőben egy hajdani út nyomai ma is láthatók. A »Váris«-ról ezen az úton a »Hofacher«-eken végigmenve, ahol a Rákóczy nevelőintézet kertjében Sarcophagot találtak, éppen az Erzsébetucca betorkolásánál hidalhatta át a Bánfalvi patakot, mert emlékszem atyám ifj. Storno Ferenc azon megjegyzésére, hogy ezen a helyen nagymennyiségű és nagyméretű cölöp töredékei álltak ki a földből, melyeket ő római híd maradványainak tart. Igazolást ezen feltevés abban talál, hogy az Erzsébetucca megnyitása előtt (189-ben)

38 itt ucca nem volt, tehát hídra nem volt szükség, viszont úgy a Csenged uccában mint az Erzsébetuccában építkezés alkalmával nagyon sok római tárgy került elő, és tudjuk, hogy Pannónia legszebb sírköve, Sextilius Senecius-é, is ott a közelben találtatott, egy római temető helyén. A Széchenyitér régebbi parkírozása alkalmával atyám ott egy római fürdő nyomait vélte felismerni."

39 A LFM régészeti adattárában megtalálható Storno Miksa LELETEK 1938. feliratú füzete.

40 Ebből is sok információt szerezhetünk Sopron és környéke régészeti múltjáról. (9. kép) A következőkben vázlatosan közlöm a füzet tartalmát: — római villa maradványa a Csalánkertben, — római kori (?) halastavak a Tómalom környékén,

41 — Hallstatt-kori leletek a harkai Pfennigwaldból, (közölve: Storno Miksa: Leletek a harkai Pfennig waldból, Arch. Ért. 3/1942(144—150.) — a belváros csatornázása, római kori leletek (közölve: S. Sz. 2/1938/221, csak a Fő tér és a Templom u. leletei), — Orsolya tér, Fegyvertár u., Hátulsó u., Lenin krt., Lenkey u. leletei, — fertőrákosi lelet 1943. október 16., bronzkor, — Havas-bérei lelet, 1947. okt. 2., a Várhelyhez tartozó kisebb telep és római pénzek, — Nagycenk, 1949. febr. 16., római villa maradványai

42 — jegyzet a soproni amfiteátrumhoz, — Vámoscsalád, Doberdo-dűlő, újkori kőbalta, 1952. — Röjtökmuzsaj-Tenyészkert, római és újkőkori leletek, — Sopronhorpács, Kutatóintézet, 1954—55. római épületmaradványok, 71