Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Gabrieli G.: A Storno család régészeti tevékenysége

griffé nőtte ki magát." Hogy ez valóban elhangzott-e, természetesen nem tudhatjuk.

21 Az ásatok anyagi és szakmai téren egyaránt nagy nehézségekbe ütköztek. Ez tűnik ki a következő részletből: „Stornóék úgy érzik, hogy az egész országban ismert családjuk művészetet megértő tradícióihoz maradnának hűtlenek, ha a sikerrel kecsegtető kezdet után abbahagynák az ásatásokat. Hiába rángatódzott az itt járt céhbeli tudománynak a hivatalos jelentésben az el nem rejthető skepszisnek egy-egy finom vonása, amely a nagy költségek és az esetleg várható »kimerült kőbánya« mellékvágányaira akarta látszólag terelni a soproni amphiteatrum ügyét: Stornóék tovább ástak." „... föltárása bármilyen kőbányát is véleményezzenek mögötte az archeológusok, most már egyenesen erkölcsi kötelessége a városnak. A nehézségeket le kell gyűrni. Hogyan? Erre Stornóék áldozatkészsége, kultúrérzéke már előre megadta a választ."

22 Külföldi neves kutatók is felfigyeltek a munkára. ,,... Sopronba érkezett a bécsi egyetem archeológiai szemináriumának tíz hallgatója Kubicsek, Reisch és Schober egyetemi tanárok vezetése alatt." „Kubicsek... teljesen egyetért Stornóék felfogásával, akik az ásatások színhelyén római amphiteatrumot véltek felfedezni."

23 1926-ban az ásatások egy időre abbamaradtak. 1933-ban pedig újra felfedezték az amfiteátrumot, most már Stornóék, különösen pedig Storno Miksa nélkül. A Soproni Hírlap egyik cikke meglepetésnek tünteti fel az újabb ásatások eredményeit, holott Storno Miksa már egyértelműen bizonyította a romok amfiteátrum voltát. Az ekkori eseményekről csupán ennyiben emlékezik meg a Hírlap: ,,... Storno Ferenc építész, a várostól engedélyt eszközölvén ki ásatáshoz, sánc egyik végében Nemeseum maradványaira, a sánc több helyén pedig összerombolt állapotban levő épületrészekre bukkant."

24 Az ásatások vezetésére ifj. Gallus Sándort kérték meg. Ő még nem tudta eldönteni, castrumot vagy amfiteátrumot fog-e találni, ezt a falak egyenes vagy íves futásától tette függővé. Storno Miksa jogosan sérelmezte eredményeinek semmibe vételét. Levelet írt az Újságnak, amit az a következő nap az utolsó bekezdés kivételével közölt is.

25 A levél teljes terjedelmében: „Igentisztelt Főszerkesztő Úr! B. lapjának folyó év július hó 19-i számában megjelent, s a bécsi-dombi ásatásokat tárgyaló cikkéhez legyen szabad néhány megjegyzést fűznöm. Midőn 1925. augusztus havában atyám útján a bécsi-dombon végzendő ásatásokhoz a város részéről a hivatalos engedély megadatott, a munkához hozzáfogva néhány heti eredményes kutatás után sikerült a római Amphitheatrumot és Nemeseumot minden kétséget kizáróan megállapítanom. Munkám ezen sikeréről 1925. október 1-én írásbeli jelentésemet az általam készített helyszínrajzokkal egyetemben felterjesztettem a Nemzeti Múzeumba Homan Bálint főigazgató úrhoz. Ezen jelentésem alapján jött azután október 10-én Dr. Paulovich és Oroszlán Zoltán, majd valamivel később Fettich Nándor Dr. Sopronba, hogy jelentésem helytállóságáról a helyszínén meggyőződést szerezzenek, mely mindenben teljesen igazolta állításomat. Amint a 8 év előtt felterjesztett jelentésemből is kitűnik, a soproni Amphitheatrum méretei csak jelentéktelen eltérést mutatnak az aquincumi-étól, mely feltevésemet a mostani ásatások valószínűleg igazolni is fognak. Miután az ásatásokat annakidején saját költségemen végeztem, a falak maradványainak további felkutatásához már nem foghattam, és be kellett érnem azzal az eredménnyel, hogy a római Amphitheatrumot és az evvel kapcsolatos Nemeseumot kétséget kizáróan megállapíthattam és ezen megállapítást már sem »párhuzamosan haladó vagy egymáshoz közeledő falak«-tól függővé tenni nem kell. Hisz 69