Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
T. Szőnyi E.: Régészeti adatok Arrabona legkorábbi megszálló csapatához
Mindhárom kőre jellemző, hogy gondosan jelölik a törzsi hovatartozást. Ennek hangsúlyozása önmagában is korai időre utal. A három katona közül kettőnek (a rövidebb szolgálat idő után elhaltaknak) közvetlen felettese állíttatta az emléket — ez mintegy sugallja, hogy a sírkőállítás nem annyira az elhunyt igénye, inkább politikus dolog, félhivatalos aktus volt abban az időben. A két colapianus katonának neve alapján bennszülött a decuriója, a kevésbé megbízható breucusnak kelta nevű — tehát feltételezhetően nem saját törzséhez tartozó — altisztje van. Feltételezésünk szerint a három délpannon katona az első sorozáskor, tehát az ala felállításának időpontjában került a csapathoz. Amennyiben ez helytálló, úgy halálozási időpontjuk 17—25 közé esik. Az ún. gyalókai köveken szereplő katonákat nem az ala felállításakor sorozták. Elképzelésünk szerint a kiképzési idő alatt, a csapat Ny-i tartózkodása idején kerültek az egységhez — Abilius Ny-i kelta neve és hispániai származású örökösei ezt látszanak támogatni. 26 A nyugati katonák sorozásának időpontja a fentiek alapján i. sz. 9—17 közötti évekre tehető. Mivel 23, ill. 24 szolgálatban eltöltött év után haltak meg, haláluk, ill. a sírkőállítás időpontját 32—41 közé kell tennünk. A csapattörténet szempontjából ez annyit tesz, hogy az ala korábban állomásozott Arrabonában, és csak azután fordult meg Gyalóka környékén. Annak ellenére, hogy a káptalandombi legkorábbi objektumok nem illeszthetők be az általunk ismert táborsémába — a helyi viszonyok ismeretében —, az ala Pannoniorum táborhelyét is itt kell feltételeznünk. A csapat Carnuntum-Arrabona közötti területen megjelenő emlékei úgy is magyarázhatók, hogy ez a vidék, a ripa és a hátország együttesen részben ennek az alának a felügyelete alá tartozott, ahol a csapat volt köteles a rend fenntartásáról, bizonyos közhasznú munkák elvégzéséről gondoskodni. Szükség esetén a carnuntumi legio tevékenységébe is bevonták. Amennyiben ez a feltételezés helyes, úgy nem okvetlen szükséges Gyalóka környékén állandó állomáshelyet feltételezni. Az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy az ala Pannoniorum a 40 körüli évekig a körzetben tartózkodott. Valószínűleg ez idő tájt váltotta fel az ala I Ituraeorum arrabonai táborában. Arrabona legkorábbi csapatainak táborát egészen a flaviusi időkig — még nem a dunai limesvonal láncszemeként, inkább — egy a Borostyánkő úttól K-re, nagyjából É-D irányban haladó útvonal É-i, megerősített végpontjának értelmezhetjük a Rába torkolatánál. T. Szőnyi Eszter JEGYZETEK 1 CIL EI 4372=RIU I 255, CIL m 4376=RIU I 258, CIL m 4377=RIU I 256 2 'CIL m 4228=RIU I 217, CIL m 4227=RIU I 216 3 CIL m 2016 4 K. Genser szíves szóbeli közlését ezúton is köszönöm. 5 G. Alföldy, Die Auxiliartruppen der Provinz Dalmatien ActaArchHung 14 (1962) 262 sköv., W. Wùgner, Die Dislocation der römischen Auxiliarformationen in der Provinzen Noricum, Pannonién, Moesien und Dalmatien von Augustus bis Gallienus Berlin 1938 57 sköv. , A. von Domaszewski, Die Beneficiarposten und die römische Strassennetze WdZ 21 (1902) 186., A. v. Mócsy, Pannónia PWRE Supplementband DC Stuttgart 1962 619 sköv. , A. Mócsy, Die Bevölkerung von Pannonién bis zu den Markomannenkriegen Budapest 1959 45 sköv. 31
