Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Tóth L.: Az alkotmányos liberalizmus belső vívódása és tagolódása a kiegyezés előtt Győr megyében (1861–1867)

ki, mindössze Probszt Ferenc (főügyész) és Nagy Endre (II. törvényszéki tanácsnok) kapott tiszti helyet a baloldali gondolkodású liberálisok közül. Kozma sikerének az a magyarázata, hogy az 1865. őszi képviselő-választásokon nyertes jobboldal egyre jobban kezdte elveszíteni hitelét, mivel Deák, de még inkább az Andrássy-Lónyai vonal jelentős engedményeket tett „a nemzet kárára" a kiegyezést közvetlenül megelőző tárgyalásokon. Kálóczy elfordulását a politikától is ennek tudták be, amit a baloldal megfelelően propagált is. A megye közigazgatási szerepe körül kirobbant közjogi vita szintén a lendületbe jött baloldal erősödését mutatja. Közben a városon ismét erőt vett a „depolitizáló öntudat", mivel visszakapta szabad királyi városi jogait, s egyre inkább a kiegyezésben rejlő gazdasági előnyök alakulását kezdte latolgatni. Mindezek természetesen nem változtattak azon a tényen, hogy a megye és a város egyaránt vallotta „a leglovagiasabb fejedelem és a legdynasztikusabb nemzet közt létrejött magasztos kiengesztelődést".

122 1867 májusának végén szívós közjogi harctól, nemzeti és társadalmi konfliktusoktól, politikai átértékelődésektől és morális megingásoktól kísért, 18 évig tartó folyamat zárult le Győrött és a megyében. Úgy látszott, hogy a viszonylagos nyugalomban de jure elrendeződtek és elcsendesedtek a nemzet sorsán és tudatán esett sérelmek. A politikai nézetbeli különbségek a megdolgozott lelkiismeret „színeváltozásain" kiegyenlítődtek, és nyugodt „folyvást" engedtek a haza további sorsának. Az új politikai szerkezet születése pillanatában azonban nyilvánvalóvá tette saját ellentmondásait, de facto nem volt nyugalom és a sokat hangoztatott nemzeti egyetértés. Az tényként megállapítható, hogy a hatóságok — sokéves politikai viták után — a legnagyobb komolysággal vették közigazgatási szerepüket, s cselekvés jellemezte munkájukat. Győr város lázas sietséggel tett lépéseket a május 14-én helyreállított győri jogakadémia fogadására, de folytatta az országgyűlés elé terjesztett panaszait „a katonaság részére kiszolgáltatni kellő előfogatok súlyos terhéről", a bélyegilletékek megszüntetéséről, az általános kölcsönös biztosítás életbe léptetéséről, a „magyar nyelv diplomatikai állásának megóvásáról".

123 A zsidó kereskedelmi tőke — miután az 1867. XVII. te. kimondta a zsidók egyenjogúságát — komoly ipari vállalkozásokba fogott, és a gyáripar fejlesztésének úttörője lett.

m A megye komoly lépéseket tett a vasútépítkezések (főleg a győr-pápa-keszthelyi) folytatására és a közmunkák szervezésére. 1867. július l-jén a megye nyílt levélben fordult gr. Andrássy Gyula miniszterelnökhöz „a száműzetésben élő honfitársaink részére kieszközlendő hazatérési engedélyekért, lefoglalt javaik visszaadásáért, vitéz honvédeink özvegyei és árvái részére kieszközlendő fejedelmi kegyadományokért.. ,".

125 Állást foglalt „a bábeli nyelvzavar" körüli vitában, s kimondta a nemzetiségi lakosság szabad nyelvhasználatát „a községi, egyházi, iskolai és családi ügyeik" intézésében.

126 Zemplén megyével együtt vallotta, hogy csak a „legfőbb törvényhatóságoknál egyedül a magyar, mint diplomatikai nyelv használtassák". Nem tudott viszont nyugvópontra térni a kormány és a megye közötti viszony; a köztük folyó harc hamarosan politikai válságot idézett elő a megye közéletében. Győr megye is hevesen tiltakozott a Heves megyei bizottmányi ülések felfüggesztése és a királyi biztos kiküldése miatt.

127 Felborzolta a kedélyeket Kossuth ún. Kasszandra-levele, melyet Krisztinkovich Ede nyomtatásban közreadott. Ebben a megyei liberálisok igazolni látták magukat, mert Kossuth a „megyei institúciót — hazánk utolsó reményhorgonyának — elmállasztására, országpolitikai s alkotmányőri állásából kivetkőztetésére és puszta adminisztrationális bureankká süllyesztésére..." irányulónak látta, s ennek hatására egyre nyíltabban és hangosabban követelték a megye alkotmányos jogait a megyegyűléseken. Kautz Gusztáv kormánypárti 241