Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

az elírás. A győr-szigeti illetőségre vonatkozó kiegészítést Czigány Béla muzeológus jegyzetei tették hozzá a zászlóhoz, melynek a bencések beszerzési adatainál nem találtuk nyomát. Feltételezhető, hogy a győri lakatoscéh 1808-as zászlójával keverték össze. 2. A győri takácsok céhzászlója (1769 ?) A győri takácsok — korábban szigetinek feltételezett — 1798-as zászlóján kívül a győri múzeum leltárkönyve egy másik zászlót is nyilvántart. A leltárkönyvi tételnél sem leírás, sem adatolás nincs. A tétel forrása feltételezhetően Lovas Elemér jegyzete, mely a XVm. számú bencés leltári egységnél — a gimnáziumi értesítőre hivatkozva említi az 1796-os zászlót. Ez a példány ugyancsak hiányzik a gyűjteményből, feltételezhetően az évszám korábbi elírása, illetve a zászlónak a győr-szigeti céhhez kötése miatt jelentkezett a félreértés, ugyanis az 1798-as zászló beszerzési adatai pontosan megegyeznek a hiányzó példányéval.

169 3. A győri ácsok céhzászlója (1782) A győri magyar ácsok a Dl. Károlytól 1722-ben kapott céhlevél értelmében működtek. Ez a szabályzat a korabeliekhez hasonló részletességű vallási követelményrendszert fogalmazott meg, melyben Szt. József pátriárka védőszentnek fogadása és ünnepének szentmisével való megtisztelése, valamint a „Győri városi bástyákon esztendőnként tartani szokott Úrnapi solennis Processio járasson, az Czéh Zászlója mellett... büntetés alatt jelen lenni..." előírása szerepelt.

170 A zászlónak csupán a díszes, levél alakú, középső ovális áttörésében fűrészelt, ácsszerszámokból összeállított jelvényű zászlócsúcsa maradt meg, mely 1983-ban került a győri múzeumba. A zászló 1925-ben — a fényképfelvételek tanúsága szerint — még szerepelt „a győri tisztes kőművescéh" zászlószentelésének 100 éves jubileumi ünnepségén.

171 A Dunántúli Hírlap 1930. február 16-i száma további információkat nyújt az ácsok zászlójához: „A céhhez tartozó jelvények, zászlók (sic!), Szt. József szobor a főcéhmester halála után (1886) Burkó Ferenc ácsmesternél maradtak, aki családjával együtt hűségesen őrizte, úgy, hogy a jelzett hagyatékot sértetlenül átvették leányaitól..." A tárgyak egy része valóban a bencés múzeumba került, de a főgimnáziumi értesítő csak zászlószalagokat regisztrált 1933-ban.

172 Az említett cikkből tudjuk, hogy a céhzászló Szűz Máriát, Szt. Józsefet, illetve Noé bárkáját ábrázoló képekkel volt díszítve és 1782-ből való. A győri múzeum birtokába került zászlócsúcs eredete bizonytalan, az eladó — tetőfedő munkás — feltehetően egy padláson találta, és félt a tulajdonjog tisztázásától. A zászlócsúcs lecsavarozható, bélelt bőrtokban tartották, így vált el a zászlótól, és így őrződött meg. 4. A győri kőművesek céhzászlója (1825 ?) A győri kőművesek első — ismert — céhlevele 1637-ből való, W. Mannsfeldt várkapitánytól.

173 A győri múzeum céhpecsétnyomói közt található 1618-as példány arra figyelmeztet, hogy tevékenységük céhes keretek közt is korábbi lehet az említett privilégium ko196