Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók
ránál. 174 A szabályzat részletes vallási előírásokat szabott a legények és mesterek számára, a szorgalmas istentiszteleti részvételről, választott patrónusuk — Szt. Rókus — tiszteletéről és a legmagasabb oltáriszentség ünnepének megtartásáról. A szabályzat ekkor a céhzászlóról és a körmeneti részvételről nem tett említést. A múzeumi gyűjteménybe került zászlócsúcs az ácsmesterekéhez nagyon hasonló alakú, ugyancsak áttört, fűrészelt kőművesszerszámokból szerkesztett céhjelvénnyel. Az emblémát övező ovális koszorú a XVIII. század végének divatját idézi, és feltételezi a zászlócsúcs korabeli eredetét is. A kőművesek 1925-ben tartott jubileumi ünnepe viszont a zászló korát 1825-re valószínűsíti. Sajnos az ünnepségről készült fényképeken az álló helyzetben tartott zászló leomló anyaga miatt annak megjelenését nem rekonstruálhatjuk. A zászlócsúcs 1987-ben került a győri múzeum gyűjteményébe ajándékozás révén. Tulajdonosa hulladékgyűjtő iskolás gyerekektől kérte el, pontos származása ismeretlen. Gyűjteményismertetésünkben 23 darab, a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében őrzött céh-, illetve egyleti zászló adatait közöltük. Ez a mennyiség, különösen a XVHJ. századi példányok aránya országos viszonylatban jelentős. Általuk további ismeretekhez juthatunk az iparostestületi szellem, a szervezeti szokások — különösen a céhek vallási funckiójának — megismeréséhez. A zászlókon szereplő ábrázolások további adatokkal gazdagították a céhek jelvényhasználatának ismeretanyagát, a patrónusábrázolások által a keresztény ikonográfia jelzésrendszerének példatárát. A zászlókészítés és -használat kialakulása és szokásai információkat szolgáltattak a XVII. századi városi élet, a helyi hatalmi villongások, valamint az állami politika ideológiai vonásainak megértéséhez. A céhek vallási funkciói megvilágították az iparos polgárság szerepét az állami törekvések szolgálatában, ugyanakkor érzékeltették a céhes kézművesség érdekeltségét a vallásos kötelezettségek vállalása terén. A céhek 350 éves zászlóhasználatának története az ellenreformáció kibontakozásától a céhrendszer válságáig követi az iparos polgárság viszonyát a hatóságokhoz, az alakuló-változó gazdasági és társadalmi viszonyokhoz. A céhzászlók segítségével bepillantást nyertünk a céhes szervezeti élet egy sajátos szektorába, mely a kézműves mestereket a városi társadalom életéhez kapcsolta. Szabó Péter FÜGGELÉK I. A győri múzeum céhzászlóinak adatai 1. Győri magyar szabócéh 1762 XJM. Lsz, C. 64. 195. 1. (BL. XXXVI.) M.: 2200 x 1240 mm. Fel.: a) S. ST. ANE. ET. EMERIC. / O. P. N. - KOVÁCS ISTVÁN TÓT MÁRTON A:M: /... ICS MIHÁLY STANGLICS ANDRÁS /... STER ISTVÁN HOFMAN LEOPOLD; b) PAT.NA. HU.RIAE. / ORA P. N. - SZÁLAI MIHÁL BIVARICS FERENC / CSEKE JÁNOS TEMBERITAM... / PAVONICS PÁL VTNCZE...; a-b) AZ B. MAGYAR SZABÓ ZEH ZÁSZLÓJA / 1.7 6.2; Ábr.: (feltételezhetően) Szt. István kir. és Szt. Imre hg.; b) Ratrona Hungáriáé —; a-b) győri városcímer és magyar kiscímer, illetve szabójelvény (álló, nyitott szárú olló, szembehelyezett körzővel). 197
