Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

56. kép A győri kőművesek temetkezési egyletének zászlója (1904) iy. HIÁNYZÓ ÉS BIZONYTALAN SORSÚ CÉHZÁSZLÓK Az időnek kevéssé ellenálló zászlótextíliák, a szabadtéri használat, a templomi tárolás, valamint az olajfestékkel felhordott dekoráció következtében a céhzászlók viszonylag rövid életkorúak. A Mária Terézia-kori céhszabályozás alapján feltételezzük, hogy legtöbb céh rendelkezett zászlóval, így a fennmaradt anyag a hajdan használatban lévőknek csupán töredéke lehet. Vannak olyan példányok, melyek — feltehetően tévesen — a múzeum nyilvántartásába kerültek és olyanok, melyeknek csak zászlócsúcsát őrizte meg az idő. 1. A gyâr-(szigeti?) lakatoscéh zászlója (1793 ?) A Győrrel szomszédos Sziget püspöki helység kézművesei a XVIII. század közepétől szerveződtek céhekbe. A helybéli lakatosok a társszakmákkal vegyes céhet alkottak. Működésüknek csupán a Ferenc-féle szabályzat egy 1813. évi másolata áll rendelkezésünkre. Nekik tulajdonított céhládájuk 1844-ből való.

167 Ugyancsak céhláda az egyetlen emléke a szigeti asztalos-lakatos céh meglétének is 1808-ból.

168 A zászló — Jeney Ferenc muzeológus feljegyzései szerint — a bencés leltár XXTV. sorszámú anyagához tartozott, 1793-ból való. E jegyzet hivatkozik a Győri Közlöny híradásaira. A szintén Jeney által leltározott céhanyagba viszont ez a zászló leírás és adat nélkül került nyilvántartásba, feltételezhető 195