Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

22. A győri csizmadiák temetkezési egyletének zászlója (1901) „Az Ipartörvény" által 1872-ben eltörölt céhek hajdani tagsága — részben az egyesületi hagyományok szellemében és fenntartására — elhunyt társai tisztes „eltakaréttása" céljából továbbra is fenntartotta temetkezési szokásait és a temetési segélyezés szociális feladatát. Ennek érdekében — főképp a nagyobb létszámú szervezetek — temetkezési egyletet hoztak létre. A csizmadiák egyleti zászlóként eredetileg céhzászlójukat használták. Sajátos, hogy a céhzászlóról avatása óta rendkívül sok feljegyzés maradt fenn egészen a százéves jubileu­mig, de a mintájára készült 1901-es temetkezési egyleti zászlóról nem tett említést az egyleti jegyzőkönyv. 165 Az egyleti zászló piros félselyem damaszt, fecskefarok kivágású. Alakja, díszítése, sőt zászlórúdja is szinte megegyezik a céhzászlóval 1 . Különösen szembetűnő a védőszentet áb­rázoló zászlókép teljes azonossága. A hermelinpalástos Szt. Imre a céhzászló ábrázolásá­nak pontos másolata, a háttérben ábrázolt tájkép városrészletében a Káptalandomb épület^ együttesét véljük felfedezni. (55. kép) A karéjosan záródó, sarkain ívelten levágott arany paszománykeret alakja is teljesen egyezik elődjével. A jobb oldalon, a védőszent képe felett és alatt az egylet megnevezésének arany betűit olvashatjuk a zászlószentelés évszámával. A fecskefarok csúcsainak kezdetén fölül a győri városcímer, alul a mesterségjelvényül alkal­mazott aranycsizma szerepel. A jobb oldali zászlóképen is a céhzászló képi témája — Szt. István felajánlása szerepel. Ikonográfiái megfogalmazása ezúttal eltér a Foichtinger által festett jelenettől, bár alapvonásaiban a hagyományoknak megfelelő. Mintája feltételezhető­en a Katholikus Néplap 1867. 33. számában szereplő — Huszka L. szignóval ellátott — il­lusztráció lehetett, melynek kompozíciójával és a négyzethálós padló, valamint az oltárépít­mény megoldásával teljesen azonosítható. A zászlókép karéja fölött a szokásos fohász olvasható, mely a kép alá festett kiegészítéssel („0 Mária Magyarok Nagyasszonya K. É. — most és halálunk óráján") utal a temetkezési funkcióra. Ez a zászlóoldal egyéb képi vagy szöveges információt nem hordoz. A zászlót körben arany rojtozás szegélyezi. A zászlóhoz tartozó zászlószalag a zászlószentelés tényét és a zászlóanya személyét örökítette meg. (54. kép) A csizmadiák egyleti zászlója még pontosan őrzi a céhzászlók hagyományát; sajátossá­ga, hogy pontosan a céh eredeti zászlójának mintájára készült. Egyben az utolsó példánya az iparosegyleti hagyományos zászlótípusnak is, alakja, szerkezete indokolja, hogy e típu­sokat is a céhzászlókhoz soroljuk. 166 23. A gyári kőműves temetkezési egylet zászlója (1904) Gyűjteményünk kor szerint utolsó zászlója szintén egyleti emlék. A téglalap alakú, fekete-fehér rojtozással szegett fekete selyemzászló már lényegesen eltér a hagyományos céhzászlótípustól. A fekete, kettőskeresztes zászlócsúccsal ellátott rúdra helyezett hosszú selyem egyetlen díszítése — mindkét oldalon azonos — ovális fehér lapra fekete festékkel festett kőművesjelvény, csúcsára állított háromszögű vonalzó, vele szemben helyezett nyi­tott szárú körzővel. Alája a zászlószentelés évszámát festették. A jelvényt babérkoszorú fonja át. A zászló színe, diszkrét megjelenése már egyértelműen a temetkezési célokat szol­gálja, a hagyományokból csupán a szakmai jelvényt mentette át. (56. kép) 194

Next

/
Thumbnails
Contents