Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

zászló azonos-e az „eszveromoltatott" darabbal, mert jelenlegi, viszonylag jó állapota ezt — vagy a megrongálás tényét — kétségessé teszi. A fazekaszászló egyike azoknak, melyeket az újvárosi templomból Tóth L. plébános jóvoltából kapott a győri múzeum.

138 15. A gyári magyar szabók (újabb) céhzászlója (1828) A magyar szabók már ismert, elavult 1762-es zászlóját kiváltó új darab az előző zászló képeinek témáját vette át. Lovas Elemér jegyzeteiben a zászlókép átvételéről tesz említést, azonban a XIX. századi festmény stílusa, kvalitása és mérete ezt nem igazolja. A meggypiros damasztra varrt ovális képek egyike — a zászló jobb oldalán — a korona felajánlásának jelenetét ábrázolja. Hagyományos elrendezésében Szt. István, Szt. Imre és a felhőkön trónoló Patrona Hungáriáé figurájával. Az alakok rajza, a kép kompozíciója nélkülözi a rangos példák követésének jeleit és a művészi kvalitást. A hermelinpalástos szentek zsinórgombos ruhája emlékeztet a szabószakma sajátosságaira, mely a témaválasztást a hazai használatban divatossá tette. (46. kép) A zászló bal oldali képén a földgömbön és holdsarlón álló, lábával a kígyó fején taposó Immaculata előírásszerű ábrázolása szerepel ovális aranykeretben. A sötét felhőháttérből körben angyalfejek tekintenek Máriára, kinek egész testét övező ovális dicsfénye a Napbaöltözött Asszony ikonográfiái megoldására emlékeztet.

139 A címerábrák a zászlóképek fölé helyezett, alul csúcsban végződő, egyenes oldalú, vágott sarkú pajzsra festett magyar kiscímer és a város címere. Ezek nem együtt, hanem a zászlólap két oldalán elosztva kaptak helyet, mindkettőt rokokó keretdísz övezi, levélkorona zárja. A pajzsokat a zászlókészítés évszámának két részre tagolt számjegyei fogják közre. A zászlókép alá szerkesztett, leveles koszorúval keretezett szabócímer azonos a XVDX századi céhzászló mesterségjelvényével, álló olló nyitott élei közé helyezett körzővel. A szakmai emblémát a céh nevének kétsoros szövegsávja fogja közre. A népes céh 24 mesterének neve kapott helyet a zászló csúcsaiban. A zászló említésre méltó tartozéka a Jézus és Mária monogramját, illetve nevének betűit hordozó levél alakú zászlócsúcs, és a fémcsattal felszerelt, fémszálas hímzésű zászlószalag. Ez utóbbi „Örök emlékezetre" megörökítette a zászlóanya, Etlinger Anna nevét. A származási adatok a két szabó céhzászló esetében kissé zavarosak. Az 1877/78-as bencés gimnáziumi értesítő az 1762-es zászló beszerzését regisztrálta, Lovas Elemér jegyzeteiben jelölt gyarapodás 1892-es adatai eszerint az 1828-as céhzászlóra vonatkoznak.

140 A szabókról szólva említjük meg, hogy e szakmában még egy sor céh tevékenykedett a városban, illetve a szomszédos Szigetben. A paplan- és zubbonycsinálók 1690-es céhszabálya a „Káptolom Templomára" adandó négy font viaszt (Gyertyaszentelő B. Asszony napján), és „egy szép facolt Boldogh Asszony Tiszteletére az mi Rácz Templomokban..." feladatait határozta meg.

141 A német mesterek ugyancsak I. Lipóttól kapott szabadalma — többek között — az úrnapi körmeneten való részvételt és a zászlókészítést írta elő.

142 A szűrszabók 1746-ban a szabócéhből kiválva kaptak önálló szabályzatot, amely a szokásos teréziánus vallási követelményeket tartalmazza. A zászlók alatti körmeneti felvonulás mellett — Szt. István király napja előtti és Boldogasszony fogantatásának napja előtti vasárnapokon tartandó — miseszolgálatot írt elő.

143 A győr-szigeti magyar és német mesterek szá183