Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

mára kiadott 1754-es céhlevél érdekessége, hogy a zászló ügye mint a mesterek ígérete fogalmazódott meg. Előírt védőszentjük „Körösztölő Sz: János 's Sz: Márton Püspök" lett.

144 Zászlójukról a későbbi egyesülés után nyitott jegyzőkönyv szól. A magyar és német mestereknek külön zászlójuk volt, melyek közül a rosszabb állapotban levő magyar céhzászló eladását és árának a német zászló felújítására fordítását határozták el.

145 Ezek a zászlók nem maradtak ránk, de az adatok igazolják, hogy legtöbb céh — artikulusainak megfelelően — rendelkezett céhzászlóval. 16. A győri polgári (német) fehérpékek céhzászlója (1833) A győri főerőd sütőiparosainak XVJJ. századi működését csodálatos foragású 1699-es céhládája és ez évből való pecsétnyomója igazolja, de első ismert céhszabályzatuk 1708-ból származik. Ez a Heister generális (győri főkapitány) által adományozott céhlevél meghatározta, hogy a céh tagja csak a katolikus vallás híve lehet, űrnapján köteles valamennyi mester legényeivel az istentiszteleten és a körmeneten részt venni. A regiment-alattvalókból álló mesterek közül ez alól csak a szolgálatban levő katonák mentesültek, akiknek „zászlócskáik (Fähnlein) mellett kellett tartózkodniuk".

146 A céh védőszentjének választott Szt. Mihály arkangyal ünnepén „az összes helybeli mesterek és legények az elrendelt céhmester házánál, teljes tisztelettel, köpenyegben, és fegyelmezetten kövessék a céhmestert az itteni dóm-templomba, ahol is az első szentmisén áhítatosan és buzgón, Istent és 47. kép A győri polgári fehérpékek zászlója (1833) 184