Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

Ugyanez a praktikus szakmai kapcsolat tette Szt. Péter apostolt is több lakatoscéh — így a győri német mesterek — védőszentjévé. Feltehetően a lakatoscímerként használt attribútumai — a keresztbe tett kulcsok — alapján került a magyar céh zászlójának jobb oldalára is. A két kép azonos abban, hogy bár művészi értéke nincs, az ábrázolások tiszta színfoltjainak dekoratív hatása, a kontrasztok és a határozott vonalak látványossága valójában megfelel a zászlóképekkel szemben támasztható követelményeknek, amennyiben a kép kifejezi a testület szakmai karakterét és az ábrázolás eszmei tartalmát. A képek hatását növeli az arányos méret és a zászlóoldalak dekorációjának harmóniája. 12. A győri gombkötők céhzaszlója (1812) A győri gombkötők 1629 óta működtek céhes keretekben.

125 Újabb céhlevelüket Hl. Károly adta ki 1731-ben, ennek ötödik artikulusa meghatározza, hogy a céhbeli mesterek „tartozzanak minden Esztendőben a' Nagy Templomban Nagy Boldog Asszony napján, Offertóriumi Szent Misét szolgáltatni, és az alatt legényestül jelen lenni, azon kívül minden Esztendőkben levő szokott Processiókon ki-ki az Anya Szentegyház szokása szerént Czéhünk Zászlója alatt, a magyar Szabókat követvén jelen lenni.. ."

,26 Ez a zászló nem maradt meg, utódja — 1812-ben készült — tengerkék selyemdamaszt. A homorú ívekkel vágott sarkú, karéjos zárású, téglalap alakú zászlóképei fölött virágfüzérekkel körített koronás magyar kiscímer, illetve babérkoszorús, négyeit birodalmi címer kapott helyet kerek talpú pajzsra helyezve. A birodalmi címernek ez a — magyar és cseh királyság, burgund hercegség és tiroli grófság címerelemeit egyesítő boglárpajzsán a Habsburg-család genealógiai címerét viselő — típusa egyedülálló a győri zászlóanyagban. A szentképek karéja fölött ívben húzódó szövegek a képek tartalmához kapcsolódó fohászt, illetve egy bibliai idézetet tartalmaznak. A zászlóképek alá festették a szervezet kócsagtollas, rollwerkes kartusba helyezett címerét és a céh megnevezését, valamint a zászlószentelés évének számjegyeit. A zászlótextíliát ráfestett virágszálak díszítik a fecskefarok csúcsaiban. A „Kiss Selem Zászlót ezüst roitokra... egész költsége tészen 92 forint 30 xr".

127 A bal oldali kép festése erősen megkopott, a lepergett festék miatt a jelenet alakjainak egy része nem is látható. A megmaradt részletek a korona felajánlásának jelenetére utalnak, az égen, angyalok társaságában ábrázolt Immaculata alatt a kép két sarkában térdeplő szentek — Szt. István király és Szt. Imre herceg — az az ikonográfiailag hagyományossá vált ábrázolása szerepel, melyben az országot és a nemzetet jelképező koronát Máriának fölajánlják. Ez az ábrázolási mód kapott helyet a gombkötők zászlóján kívül a magyar szabók 1828-as (és feltételezhetően az 1762-es), a csizmadiák 1840-es zászlóképén is. A magyaros öltözék kellékeit készítő iparosok szívesen választották a szent királyt patrónusuknak, éppen a koronafelajánlási jeleneteken ábrázolt főúri viseletben, csizmásan öltöztetett főalakok miatt.

128 A győri zászlóképekhez jó mintául szolgálhatott a karmelita templom hasonló témájú, zaklatott sorsú főoltárképe is.

129 A zászlókép mai állapotában a szent király alakja felismerhetetlen, csupán a mellette levő, párnára helyezett Szent Korona és Szt. Imre alakja tudatja jelenlétét. A másik zászlókép előterében a díszes papi öltözék és a kép fölé írt idézet szerint az ószövetségi Áront ábrázolták, kezében az Úr választása jeléül kizöldült, virágos vesszővel. 178