Arrabona - Múzeumi közlemények 24-25. (Győr, 1988)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében – III. Céhzászlók

Áron személyének a gombkötő szakmával való kapcsolatát főpapi méltósága magyarázza, elsősorban a szentírásban megörökített díszes öltözék feltételezett gombkötő munkái révén, melyet a XVÜI. századi felfogás szerint ábrázolt bojtos zsinóröv jelez a képen.

130 A „Szent Hajlék" díszítése a zászlókészítés korának felfogása szerint szintén feltételezte a gombkötő munka szükségességét, mely a zászlókép rojtszegéllyel ábrázolt drapériájának bojtos zsinórjában fejeződik ki. A kép hátterében ábrázolt jerikói frigyládahordozás jelenete a céhes szervezeti hagyományok párhuzamaként természetes, a szent alakjához azonban tévesen kapcsolták, hiszen a bibliai esemény már Áron halála után történt.

131 A kép felirata - ÁRON = EXTENDENS MANUS AD POPULUM BENEDIXIT - a főpapi áldást idézi. (43. kép) A zászlóképek művészi színvonala elmarad a klasszikus XVIII. századi zászlók festői teljesítményétől. A határozott színfoltok ugyan látványosak, dekoratívak, de a rajzbéli hiányosságok és a merev beállítások a XIX. századi dilettáns megoldásokhoz sorolják a gombkötők zászlóját is. A zászló származásáról a céh 54.7.4. leltári számú jegyzőkönyve tájékoztat, mely szerint 1875-ben — egyéb céhemlékeikkel együtt — a céhzászlót a győri múzeumnak adták. 13. Ismeretlen céh zászlója (1812) E céhzászló eredetének és céhhez tartozásának meghatározásához sem a zászlón, sem a múzeum gyarapodási feljegyzéseiben nem találunk adatokat, a céhzászlók közé sorolásukat a fecskefarkos zászlóforma indokolta. A doppelstander valójában a céhek zászlóhasználatában terjedt el, míg az egyéb templomi, körmeneti zászlók a labarum típusú példányokban maradtak fenn a XVIII. század elejétől.

132 A zászló meghatározását nehezíti, hogy még zászlócsúcsa is hiányzik, az egyszerű piros damaszt teljesen dísztelen. Álló téglalap alakú zászlóképei általános vallási témát hordoznak, kézműves tevékenységhez kapcsolható vonatkozásokkal nem rendelkeznek. A Szentháromság és az Immaculata téma általánosságát a zászlókép négy sarkában elhelyezett évszám és az egyik kép MT monogramja sem tudja megfejthetővé szűkíteni. (44. kép) A Szentháromság-ábrázolás az elterjedt barokk ikonográfia egyik változata, a német cipészek zászlóján is alkalmazott megoldás szerint. A másik oldal szeplőtelen Máriája ugyancsak a téma leggyakoribb képi megfogalmazásának egy változata. Mindkét zászlókép primitív kompozicíójú, hibásan rajzolt, dilettáns munka. Semmiféle festői erényt nem mutat. A Szentháromság-kép feltehető mintája — talán a székesegyház fogadalmi képének azonos része — is a gyöngébb alkotások közül való.

133 A zászlókép sajátossága, hogy vászonalapja három részből van összevarrva, és ezek a csatlakozások nem egyeznek a zászlódamaszt toldásainak irányával. Feltételezhető, hogy a képet egy másik zászló anyagára festették, majd onnan kivágva került újabb helyére. 14. A gyári mázas-fazekasok céhzászlója (1825) A győri fazekasok — az ajánlóik között szereplő püspöki tiszttartó és a katonai soltész személyéből következtethetően — 1634-ből származó szabadalmuk szerint a polgári és katonai mestereket egyaránt magukba foglalták. Későbbi történetük során is együtt voltak a 179