Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók
nyélcsappal ellátott korongra vésve. Körirata, a kartus-pajzsban ábrázolt szerszámok és termékek köre megegyezik a fent ismertetett dúcéval. Csupán nagyobb mérete és a tárgyak sorrendje tér el attól. Különleges a nyomólap évszáma: 16010. Nem tudni hibás vésetről van szó, vagy a privilégiumok évszámának szokatlan egyesítéséről. A dúc lenyomatát nem ismerjük, de a nyélen látható kalapálási nyomok a pecsétlő használatára vallanak. A gyűjtési adatok hibás vésetnek tartják, ami egyben ezüstlapos typáriumuk elkészítését is indokolná. A győri céh történetéhez tartozik, hogy 1745-ben Mária Teréziától új szabályzatot kaptak, melynek szövege kétnyelvű, a magyar és német mesterek számára érvényes 90 . 1755-ben a céh szabályzatot adott ki a győri patkolókovácsok számára, akik ennek értelmében önállóan működtek és saját pecsétet is vésettek 91 . A pecsétrajz archaikus, kiterjesztett szárnyú kerubfej alatt nagyméretű patkót, ennek szárai között iszkápaszeget ábrázol. Körirata német nyelvű. 1/c. N. P. kovácsmester bélyegzője (Függ. 69.). Nehezen olvasható monogrammal vésett kisméretű, ovális nyomólapos, ívelt szárú bélyegző. Vonalkázott keretében felül a névbetűk között patkó rajza, alul ló sziluettje vehető ki a meglehetősen kopott pecsétképből. Hasonló mesterpecsétek szerepelnek a Johann Bäm nevére kiállított kundschafton a patkolókovácsok céhpecsétje mellett 92 . Ábrázolásuk abban tér el, hogy a patkót mindkét dúc lenyomatán darumadár (vagy strucc?) tartja csőrében 93 . Ugyanez a mesterségjelvény látható a szigeti kádár-bognár-kovács céh — faipari szakmáknál ismertetésre kerülő — pecsétlőjén is. 2/a. A győri magyar lakatosok pecsétlője (Függ. 14., 32. kép) nyolcszög alapú hasáb nyélre erősített ezüst nyomólapos példány. Koszorúkerettel övezett pecsétlapján latin nyelvű körirat, 1640-es évszámmal. Tekercskeretes reneszánsz pajzsban a szakma jellegzetes termékei alkotják a címerrajzot. Keresztben elhelyezett kulcsok alatt pisztolypár, hasonló elrendezésben. A heraldikus címerképet a lőfegyverek mellé vésett lakat rajza rontja el. A lakatosok 1612-ben váltak ki a mechanikusok céhéből, a komáromi társszervezettől kért szabályzat birtokában önállósították magukat 94 . Ezt a céhlevelet 1624-ben érvényesíttették a székeskáptalannal. 1651-ben ugyancsak a földesúri hatóság állított ki számukra új szabályzatot 95 . Különös, hogy egy 1641-ben kelt ajánlólevélen még mint „lakatjártó, és egieb öszve foglaltatot Czehek" fejléccel a korábbi, 1613-as „mechanikus" céhpecsét szerepel 96 . A magyar lakatosok később kiváltották a Mária Terézia által adott újabb céhlevelet is 97 . 21b. A győri német lakatosok pecsétlője (Függ. 24., 33. kép) hasasodó hengeres szárral készült, nyomólapja ezüst. Bemélyedő gyűrűbe szerkesztett körirata német nyelvű. Az évszám nélküli lap lenyomatát egy 1671-ben kelt levélen találtuk meg 98 . A címerkép a magyar lakatosokéhoz hasonló reneszánsz pajzsban kapott helyet. Fölül, középen kerub rajza, alatta keresztbe rakott puskák, az általuk kialakított szögletekben kulcs, lakat és sarkantyú, valamint szekrényóra és lőporos palack képe vehető ki. A német céh okmányait nem ismerjük, csupán későbbi, 1744-es Mária Terézia kori céhlevelükről van tudomásunk 99 . 21c. A német lakatos-puskaműves mesterek pecsétnyomója (Függ. 53., 34. kép) szépen megmunkált, hasasodó, vágott élű hasáb szárral és erre forrasztott kisméretű réz nyomólappal készült. Német nyelvű körirata kettőzött vonalgyűrűben húzódik. A kör alakú belső pecsétmezőn pajzs nélkül elhelyezett termékek jelzik a társulat szakmai körét. Függőlegesen álló fokoson keresztbe helyezett puska és (ezzel azonos méretű) háromkarélyos kulcs, a kereszt szögletébe balra sarkantyú, jobbra óra került. 149
