Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók
évszám. Az ovális nyomólapon kunkorodó ívekkel szegélyezett kisebb ovális pajzson musta-csizma-bicskia képe jelzi a szakmai kört. Az évszám a pajzs fölé vésett stilizált király figura mellett olvasható: 1762. 51a. A gyári kesztyűkészítő mesterek pecsétlője (Függ. 34., 28. kép) kisméretű, kovácsoltvas nyélre szerelt bronz nyomólappal készült 1755-ben. A pecsétlő lapon ovális pontvonalas keretben erősen rövidített német nyelvű körirat. A szakmai kör ismeretében, a szokásos pecsétszövegek mintájára e betűjelek pontosan feloldhatók. A belső pecsétmező termékábrázolásaiból egyértelműen felismerhető a kesztyű és zászló képe is; azonban a középső, méreteivel is hangsúlyos kép akár bőrtarsoly, akár sátor, vagy (a későbbi szakmai társulásra gondolva) szita képe is lehet. 51b. A győri egyesült kesztyűs és szitás mesterek pecsétnyomója (Függ. 60., 29. kép) 1840-ben készült. Vaskos, gombban végződő fényezett fanyele széles réz szorítógyűrűvel kapcsolódik a vastag sárgaréz nyomólaphoz. Gyöngykerete alatt szabadon fut a körirat, magyar nyelvű rövidítésekkel szerkesztve. A belső, keret és pajzs nélküli pecsétmezőn oroszlánoktól közrefogva a koronás mesterségjelvények egymás alatt: kesztyű-szita-dob. A pecsétkészítés idején az eredeti alapítású céh szakmai köre a szitásokkal bővült. Az eredeti társaság 1753-tól németül vezette mesterkönyvét, első ismert privilégiumuk 1755-ből százmazik 83 . Az 1861-től magyarul vezetett jegyzőkönyv tudósít a céhbe tömörült szakmák bővüléséről 84 . Eszerint a kesztyűs-szitás mestereken kívül ide tartoztak a szobafestő, mázoló, aranyozó és képfaragó kézművesek is. A bőrfeldolgozással foglalkozó szakmák körében említhetjük meg a pannonhalmi főapátság múzeumában lévő, gyűjteményünkben csak lenyomat formájában található szűcs pecsétnyomót 85 . A győri szűcsök korai céhlevelét nem ismerjük, de XVI. századi működésüket feltételezi a már többször idézett ,,kalendás" legénytársasági szabályzat és egy 1576-os adásvételi szerződés 86 . A 17. századi újjászerveződés időszakából 1647-es céhládájuk bizonyítja a szűcsök társulatának létét. Pecsétjük az ismertek közül a legarchaikusabb, elképzelhető XVI. századi eredete is. A szűcsök első ismert működési szabályzata csak 1710-ből maradt meg, majd az 1765-ben kiadott privilégiumukról van tudomásunk 87 . III. Fém- és fémfeldolgozó ipar Az iparág körébe tartozó szakmák legtöbbje — éppen a győri erőd stratégiai szerepének fokozódása és a hadihelyzet következtében — az alapvető és korán céhes szervezeti fokra jutott mesterségek közé tartozik. Ugyanakkor az eredetileg vegyescéhbe tömörült szakmák szétválása, specializálódása is nyomon követhető pecsétlőinken. l/a. A győri kovácsok pecsétnyomója (Függ. 4., 30. kép) hengeres szárú, magas talpra szerelt ezüst nyomólappal készült. Kettős gyöngykeretében latin nyelvű felirat került, 1610-es évszámmal. A mesterség címere ,,.. .kör alakú mezőben klenódiummal körülvett álló, kerülék alakú pajzson látható, kézben fölfelé tartott kalapács, mellette jobbról két szeg, balról patkó, fölötte lábkörömfaragó kés, harapófogó és kasza 88 ." A kovácsok az ún. mechanikusok céhéhez tartoztak az 1602-ben kiadott káptalani szabályzat értelmében. 1610-ben a vegyes céhbeli kovácsok önálló szabályzatot kértek, miután kiváltak a bőrösöket, lakatosokat, csiszárokat tömörítő társulatból. Ennek az önállóvá válásnak évében vésették ezüstlapos pecsétlőjüket 89 . IIb. A győri kovácsok másik pecsétnyomója (Függ. 5., 31. kép) vörösrézből készült, lapos 148
