Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók

csét fontosságának megfelelően több céh (más intézményekhez hasonlóan) kétféle pecsétet használt. Kisméretű nyugták, igazolások, főképp levelek hitelesítésére vagy lezárására elterjedt az ún. kispecset alkalmazása, amely többnyire megegyezett a céh nagypecsétjének rajzával és szövegével

24

. A pecsétnyomók használati ideje szinte korlátlan. Gyakran tapasztalható a régi pecsétnyomó alkalmazása abban az esetben is, ha a céh már újabb typáriummal is rendelkezett. Néhány céh ugyanakkor — pontosan meg nem határozható okból — egyidőben több pecsétlőt is készíttetett. így a kovácsok két, a fazekasok, serfőzők három dúcot csináltattak. A csizmadiák és a gombkötők is több dúccal rendelkeztek — bár ezek készítése több év után történt —, és egyaránt használták a régi és új typáriumot a későbbiekben. 3. A pecsétnyomók típusai Megjelenésük, felépítésük és anyaguk szerint a győri gyűjtemény darabjai néhány alaptípusba sorolhatók, azok kisebb eltérésű változataival. Legkorábbi és legnagyobb mennyiségben található a kovácsoltvasnyéllel és talppal készült fajta, ezüst, bronz, illetve sárgaréz nyomólappal. Változatai a nyél és a talp kialakításában variálódnak. Többnyire vágott élű négyzetes-, vagy nyolcszögű alapú hasáb nyéllel, általában kerek talppal készültek. A változatok a nyél gyűrűzése, hengeres kiképzése, vagy a hasáb ívelt feloldása, valamint a talp különféle (élezett, hengeres vagy tölcsérszerű stb.) ízesülése formájában jelentkeznek. A gyűjtemény 35 szervezeti és 1 mesterbélyegzője készült kovácsoltvas nyéllel, köztük a legkorábbi — XVI. századi — darabok. Használatuk á XVII. században általános, de később is forrasztanak nyomólapot a vastörzsekre. (2. kép) A XVII. században használták ugyancsak a másik alaptípushoz tartozó, sárgarézből és bronzból készült archaikus darabokat is. Ezek tulajdonképpen a nyomólapra forrasztott 2. kép Pecsétnyomó típusok (vasnyéllel) 133