Arrabona - Múzeumi közlemények 22-23. (Győr, 1986)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – II. A pecsétnyomók
A CÉHEK TÁRGYI EMLÉKEI A GYŐRI XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN //. A pecsétnyomók A győri múzeum céhanyagának tárgyi emlékeit bemutató sorozatunkban ezúttal a pecsétnyomók forrásként való használatát kívánjuk segíteni, katalógusuk közreadásával. A céhek pecsétlői a ránk maradt emlékanyag legsokoldalúbb együttesét képezik. E tárgyak — a céhládákhoz hasonlóan — a testületi szellem, a szervezet megtestesítői, sőt a pecsételés jogi célú és érvényű gyakorlata révén a kézműves társulat létének, működésének alapvető bizonyítékai. A pecsétszövegek, évszámok az írott források hiteles kiegészítői. Forrásértékük ékes bizonyítéka, hogy a győri céhtörténetben hiányosan dokumentált XVI. századi periódusból két szakmai szervezet működését éppen pecsétnyomóink igazolják egyértelműen. A pecsétképek szemléletessé teszik a szöveges információkat olyan kézműves szakmák esetében, melyek munkafolyamatát, eszköz- és termékanyagát egyebek híján nehéz lenne rekonstruálni. 1. A gyűjteményismertetés pecsét- és címertani problémái Hazai szfragisztikánk periférikus érdeklődése és arisztokratikus szemlélete miatt a polgári pecséthasználat kérdését teljesen elhanyagolta. Ahogy Kumorovitz L. Bernátnak a magyar pecséttan múltját elemző cikkéből kitűnik, e tudományág művelése kimerült a középkori oklevelek hitelesítő jegyeinek vizsgálatában és nem jutott el iránymutató kézikönyv megszerkesztéséig, a pecséthasználat árnyaltabb kutatásáig 1 . A XIX. század második felében folyóiratainkban — különösen a Századok és az Archeológiai Értesítő gondozásában — egyre nagyobb számban megjelent pecsétismertetések kiinduló pontjai lehettek volna a gyakorlat oldaláról bontakozó, a polgári, községi, testületi pecséteket is figylembe vevő szfragisztikai kutatásnak 2 . Az amatőr kezdeményezést túlzott igényességgel fogadó , ,szakférfiak" elhamarkodottan magas igényei elfojtották e hazafiúi lelkesedéssel induló folyamatot 3 . A műkedvelők visszahúzódtak, a pecsétközlések elmaradtak, ugyanakkor a hivatásos szfragiszták sem fordultak a polgári pecsétek feltárásra érdemes tárgyköre felé. Címertanunk művelésében hasonló elszigeteltség nehezíti a jelenkori kutatást a polgári heraldika területén. Bár e tudományszaknak a pecséttannál lényegesen gazdagabb az irodalma, ezek egysíkú — csak a nemesi címerviseléssel foglalkozó — alapállása miatt nehezen alkalmazhatók a céhjelvények vizsgálatánál 4 . A polgári címerhasználat témakörében úgy129