Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Rozsnoki Zs.: Nyugat-magyarországi vasbucák fémtani vizsgálata

Honfoglalás kori vastárgyak vizsgálatával foglalkozik Hegedűs Zoltán 1960ban megjelent munkája.

1 Vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a korabeli tárgyak (nyílhegyek, zabla, Icéngyelvas) nagyobbrészt kis karbontartalmú lágyvasból készültek, és a helyenként megfigyelhető karbondúsulások csak véletlenszerűen, helyi túlhevülések következményeként jöttek létre. Említésre méltó az a körülmény, hogy egyes nyílhegyeken részleges edzés nyomaira bukkantak. Ugyanebből a korból származó kéziszerszám gyártási technológiájáról próbáltak képet alkotni Fuchs Erik és Nándori Gyula 1958-ban publikált munkájukban.

2 Vizsgálataim közvetlen szakmai előzményének Hegedűs Zoltán vasbucákkal foglalkozó munkája tekinthető.

3 A lillafüred—hámori kohászati múzeumban őrzött három bucával (szalacskai, hévízi és soproni) én is foglalkozom a későbbiekben. Közülük kettő, a hévízi és a soproni, külső megfigyelésre és szövetszerkezetüket tekintve is nagyon hasonlóak, (l/a, 1/b ábra.) Karbontartalmuk elég nagy, jellemző szövetük a perlit, benne cementit tűkristályokkal.

4-6 A szalacskai buca (1/c ábra) jóval kevesebb karbont tartalmaz. Szövete ferrites kevés perlittel. 3. A VASBUCÁK FÉMTANI VIZSGÁLATA 3.1. A bucák eredete Vasbucának nevezik az ókori—középkori vasolvasztó kemence végtermékét, a cipó alakú, erősen salakos, részben szivacsos fémvasat. Ezek meglehetősen ritkák és a kohászattörténet-kutatás szempontjából értékes leletek. Vizsgálataim tárgya 6 keszthelyi, 2 soproni, egy hévízi és egy szalacskai buca. A keszthelyi bucák Keszthely-Fenékpusztán végzett feltárás során egy hombárból kerültek elő, öt közülük megmunkálatlan állapotban, egy pedig üllővé alakítva. A soproni bucák közül az I. szórványlelet, előkerülésének körülményeiről információk nincsenek. A fennmaradó három bucát Sopron környékén, a hévízi tóban, illetve a Baranya megyei Szalacskán találták. Ezekről a korábbiakban már volt szó. 1 Hegedűs Z., Honfoglalás kori vastárgyak és salakok metallográfiai vizsgálatának tanulságai. Történelmi Szemle. 1960. 2 Fuchs E.—Nándori Gy., Honfoglalás kori vas kéziszerszám metallográfiai vizsgálata. Történelmi Szemle. 1958. 3 Hegedűs Z., A diósgyőri Központi Kohászati Múzeum és a soproni Liszt Ferenc Múzeum vasbucáinak kohászattörténeti vonatkozásai. Történelmi Szemle. 1961. 4 Heckenast—Nováki—Vastagh—Zoltay, A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. 1968. 5 Zoltay E., Néhány hazai la Tène-kori vastárgy metallográfiai vizsgálata. Archeológiai Értesítő. 1956. 6 Szabó Z., Frank szárnyas lándzsák régészeti és természettudományos vizsgálata. Régészeti dolgozatok. Budapest, 1974. 88