Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Gömöri J.: Meldung über die Forschungen der Fundorte des west-ungarischen Eisenerzgebietes im Komitate Győr-Sopron – II.

rosa. Skandináviától a Visztula és a Dnyeper mentén a Balkánig kimutathatók ezek a korai középkori hasított bucák, amelyek a normannok, vikingek szláv területeken keresztül Bizáncig nyúló kapcsolataival, nem a vasanyag importjával, hanem inkább mesteremberek és velük mesterségbeli gyakorlatuk áttelepítésével magyarázható. Visszatérve végül a kányaszurdoki lelőhely és a soproni hasított vasbucák kérdésére, meg kell állapítanunk az alábbiakat: 1. A kányaszurdoki lelőhelyen a bucakemencék egyik legfejlettebb változatát: a kőből épített aknakemencét használták; ez salakkifolyóval és mesterséges fújtatással volt ellátva. 2. Ä feltárt kemencéket a mellfalazatok formája és méretei alapján a korai középkorba datáljuk. Látszólag ellentmondás, hogy a mellfalazat formák alapján határozzuk meg a kort, annak ellenére, hogy a kohók típusa alapján egyelőre nem tudunk kort meghatározni. Ezek az agyaglapok azonban Tarjánpusztán (VII—

X. század), Nemeskéren (IX—

X. század) és Tömördön (X—

XI. század) jól datálhatok és formailag különböznek a római fújtatótégláktól. 3. A kemencék formája és a salakhalmokban másodlagosan előforduló római cserepek alapján feltételezhetjük, hogy az V. sz. közepére datált bucák és a korai középkor korábbi periódusában működő kohásztelep esetleg összefüggésbe hozhatók. A kányaszurdoki olvasztókemencéket a lelőhely meghatározásból kiindulva azért tártuk fel, hogy megkíséreljünk feleletet adni arra a kérdésre, hogy a hasított bucák helyi produktumok, avagy importált féltermékek-e? A lelőhelyen újabb buca nem került elő, a feltárt olvasztókemencék kora csak nagy vonalakban határozható meg, valamivel későbbi időszakra, mint a datált keszthelyi bucák. Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a kemencék medenceméretei és a bucaméretek hasonlósága ellenére régészeti módszerekkel nem bizonyítható, hogy a soproni hasított bucák itt készültek volna, annak ellenére, hogy a bucákat állítólag itt a kányaszurdoki vassalak-lelőhelyen találták.

55 Gömöri János MELDUNG ÜBER DIE FORSCHUNGEN DER FUNDORTE DES WEST-UNGARISCHEN EISENERZGEBIETES IM KOMITATE GYÖR-SOPRON II. Die Ausgrabung in Kányaszurdok und die Frage der gespaltenen Eisenluppen aus Sopron (ödenburg). In dem Museum von Sopron sind zwei gespaltene Eisenluppen aufbewahrt (Abb. 3.). Die 50—50 Kilogramm schweren Stücke wurden angeblich südlich von der Stadt, in der Nähe der ehemaligen römischen Strasse gefunden (Abb. 4. 3.). In dem frühen Mittelalter sind solche gespaltene Eisenluppen von Skandinavien bis zu der BalkanHalbinsel vorgekommen (Abb. 1.), jedoch mit nur 10—20 Kilogramm Gewicht. Da Károly Sági hat in Keszthely-Fenekpuszta in Abfallgruben aus dem V. Jh. ähnliche 55 Időközben Benkő Lázár a TL mintákat kiértékelte; 720—790 közé teszi az olvasztás idejét. Vö.: Benkő L., Kemencék és edények vizsgálata TL ... Iparrégészet II. Veszprém 1983. 281. o. 85