Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Gömöri J.: Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól – II.
mellfalazataink adataival megegyeznek, ezért vasolvasztó kemencéinket a korai középkorba kell helyezni. 50 Még egyszer fel kell vetni a római korra datálás lehetőségét is. Ezzel szemben azonban felmerül a kérdés, feltételezhetünk-e a vasolvasztó kemencék formájában, a fúvócsövek és mellfalazatok részleteinek megegyezéseiben ilyen határozott kontinuitást a római kortól a korai középkorig? Valóban ilyen határozottan datáló értékűek-e a kányaszurdoki salakhalmokban talált kopott római cserepek? Az esetleges középkori cserepek hiánya alapján állíthatjuk-e, hogy a mellfalazat méret- és formamegegyezései ellenére a kányaszurdoki kohókat el kell különítenünk a korai középkori kohászati emlékanyagtól? Felvetődnek ezek a kérdések a kutatóban, és mindinkább megerősítik abban a meggyőződésében, hogy ki kell dolgozni a kohóleletek természettudományos kormeghatározásának módszereit. Az archaeomágneses 51 és termoluminescensz 52 vizsgálatok mellett a gazdaságtörténetileg alapvetően fontos vasolvasztó telepek leleteinek C14-es vizsgálatait 53 is be kell vezetni, mivel datáló apró leletek (kerámia és egyéb használati tárgy) ezeken a rövid ideig használt telepeken, idényjellegű munkahelyeken, csak elvétve kerülnek elő. Kemencetípusok alapján pedig a kohókat egyelőre nem lehet datálni. A közeli Magashíd vasolvasztó telepén sem került elő datáló lelet. Megemlítendő, hogy az ottani mellfalazatok is hasonlítanak a kányaszurdokiakhoz. Az egy kilométernyire található lövöldéi és Jezsuita-szántói salakleleteket még Reitter M. felfedezte. A távolabbi, valószínűleg a középkori „Kovácsi", helyét jelölő salakokat Győrváry E. leletjelentése alapján lokalizáltuk. A kányaszurdoki lelőhely tehát csak egy, a Sopron délkeleti határába eső salaklelőhelyek közül. A hasított bucák és a lelőhely összefüggése E kérdések eldöntésében a kohászati leletek részletes műszaki kiértékelése után léphetünk előre. A vasérc-, faszén- és salakleletek, valamint a kemencebélés töredékek vizsgálati eredményeit össze kell vetni a bucák még behatóbb vizsgálatával. 54 A soproni bucák a hévízi és keszthelyi bucákkal- együtt külön csoportot képeznek, amelyek formailag hasonlítanak ugyan az 1. ábrán feltüntetett korai középkori bucákhoz, súlyuk azonban a korai középkori darabok két-háromszo50 Gömöri J., Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék Győr-Sopron megyei lelőhelyeinek kutatásáról. I. Arrabona 19—20 (1977—78) 147. 40. ábra. 51 Tóth J., A tarjánpusztai vaskohó archaeomágneses vizsgálata. Arrabona. 19—20. (1977—78) 163—167. 52 Az 1979. évi tarjánpusztai kohóásatás 20 kemencemintájának TL-vizsgálatát kezdte meg a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében dr. Benkő Lázár fizikus. 1980-ban a Kányaszurdokban is TL-szondákat helyeztünk el. 53 Kohászati leletek datálása C M segítségével általánosan elterjedt. Vö. : Archaeologische Eisenforschung in Europa. Symposion Eisenstadt 1975. Wiss. Arbeiten Bgld. 59. (1977). 54 1979 decemberében a soproni Vasöntöde főmetallurgusa, dr. Macher Frigyes munkatársaival megvizsgálta a 7. és 8. sz. vasleletet, amelyeket a II. salakhalom közelében tiszta agyagrétegben találtunk. A 7. sz. darab öntött acél, tiszta ferrit. A lelőhelytől idegen, valószínűleg befúródott világháborús bombaszilánk. A 8. sz. vasrudacska csiszolata hasonló szerkezetet mutatott: az előbbinél valamivel lágyabb acél. Kovácsolásra utaló szövettorzulások egyik darabon sem figyelhetők meg. Hasonlóképpen az olvasztás után idekerült újkori darab. 84
