Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
T. Szőnyi E.: Die spätrömischen Gräberfelder von Győr (Raab) I. „Das Gräberfeld um die Eisenbahnstation”
római temetőkre, finomabb datálásra nem alkalmasak. 44 Szintén gyakori az R21. sír fületlen bögréje, melyhez hasonló drapp színben a 11—12. sírból ismert. A mázas edények közül a 2. sír fémedényt utánzó korsójának analógiáit Intercisából 45 és Aquincumból 46 ismerjük, a IV. század második felére jellemző formának tartják. A 18. sír korsóját rossz minőségű, foltos, helyenként hiányos máza alapján szintén a IV. század második felére, végére kell helyeznünk. Szórványként ismertetett két mázas edényünk az 1. sz. korsó és a pohár a temető É-i részéből korábbi, a III. század végére, IV. század elejére utal. 47 Elkallódott az RÍ5. sírból származó mécses és az R16. sír sávos, vörös festésű korsója, valamint az RÍ7. sír urnája is, pedig ezek datálás szempontjából döntő fontosságúak lennének. A temető anyagához szórványként beleltározott hasonló korsónk és urnánk (VII. tábla 4. és 1.) — szintén a terület D-i részén került elő, akárcsak az említett sírok — meggyőztek arról, hogy a Kálvária u. 4—6. telkén kora római sírokkal is számolnunk kell. További bizonyíték erre a barbotinos kis csésze és a turbántekercses díszítésű egyfülű bögre is. Sajnos a Lovas által „hun korinak" meghatározott, R21. sírból származó agyagpoharakat sem tudtuk azonosítani a gyűjteményben. Üvegedények Formájukat tekintve illatszeres üvegek, poharak, palackok (a felszedésnél megsemmisültek) és korsó fordul elő közöttük. Az illatszeres üvegek datálása nehéz, hosszú ideig élő és használatos formák ezek. A 16. sírból származó két példányt inkább fehér üveganyaguk, mint formájuk miatt sorolhatjuk a III. század végére, IV. század elejére. 48 A poharak az ívelt testű hengeres és a csonka kúpos formát mutatják. Az ívelt testű, kihajló peremű üvegpoharak (16. és 17. sír) analógiáit a III. század utolsó harmadára. IV. század elejére datálják. 49 Későbbiek, a iV. század második felére jellemzők a Kálvária u. 6., ill. a Honvéd u. 3. telekről (2., 3., 9. sír) előkerült zöldes színű csonka kúpos darabok. 50 Ebben az időben általánosan elterjedtek az egész tartományban. A 8. sírból származó hengeres egyfülű üvegkorsó típusát Barkóczi L. Brigetióban' 1 a III. század végére, IV. század elejére tartja jellemzőnek, itt azonban — a korsóval együtt előforduló éremmellékletekből — nyilvánvaló, hogy a IV. század közepénél korábban nem kerülhetett sírba. Problematikus még az R8. sír üvegmécsese, ilyen rendeltetésű késő római 44 E, B. Vágó— I. Bona, Die Gräberfelder von Intercisa I. Der spätrömische Südostfriedhof, Bp. 1976 (továbbiakban: Vágó— Bona, 1976.) 37, 102, 466 sír, egyéb pannóniai lelőhelyek: uo. 94—101. jegyzet. 45 A. H. XXXVI. Intercisa II. Bp. 1957. (Továbbiakban Intercisa II.) 121. o. kat. sz. 264. 46 Parragi Gy., A Bogdáni úton feltárt késő római temető. Bud. Rég. XX. (1963), 317. o. 12. kép. 47 Erre utal az aranybarna, jó minőségű ólommáz és a horpasztott pohárforma egyaránt. 48 Barkóczi L., Die datierten Glasfunde aus dem 3—4. Jahrhundert von Brigetio, F. A. , XIX. (1968) 80. (Továbbiakban: Barkóczi, F. A. XIX.) 49 Barkóczi, F. A. XIX. kat. sz. 33, Barkóczi L., Négy késő római sír Brigetióból, Ko' marom megyei Múzeumok Közleményei I. (1968) 79—81. o„ 7. sír, 4'4—5. kép. 50 Barkóczi, F. A. XIX. kat. sz. 47. és 48. 51 Barkóczi, F. A. XIX. 33 2 á.. kat. sz. 21. 38
