Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Lengyel A.: A Bach-kori Győr nevelésügye az önkényuralmi rendelkezések tükrében

alapuló jogoktól fosztott meg rendeleti úton, s amely emellett lépten-nyomon elárulta, hogy nem annyira a tanítás alantassága, mint inkább annak magyar nyelve és szelleme az, melyet üldöz."

8 A lassan meginduló kulturális és társadalmi élet megnyilvánulásaival szemben tanúsított tartózkodás, a mindentől és mindenkitől való félelem egyébként a legkülönbözőbb változatokban volt észlelhető. A városvezetőség megtiltotta pl. a szánalmat keltő, valamint az urakodóház iránti ellenszenvet szító honvédcsataképek, a Kossuth- és Bem-portrék kifüggesztését,

9 továbbá elkobzási rendeleteket bocsátott ki az olyan sajtótermékekre, röplapokra, sőt rézkarcokra vonatkozóan, amelyek izgató célzatukkal alkalmasak a forradalmi hangulat ébren tartására, illetve újbóli felkeltésére.

10 A Thun és Geringer által előkészített és ideiglenesen elfogadott tanügyi reformtervezet (az úgynevezett Organisations-Entwurf) fokozatos végrehajtása során már 1850-től kezdődően, valamennyi polgári közigazgatási kerületben iskola-felügyelők végezték az ellenőrzés és az átszervezés munkáját. Működésük keretében — a kapott utasításoknak megfelelően — Győrött is első ténykedésük abban nyilvánult meg, hogy a fennálló iskolákban a tanárok és tanulók körében egyaránt elvégezték a szükséges tisztogatási munkálatokat. Ugyancsak ők tettek javaslatokat a számukra politikailag meg nem felelő tanintézetek bezáratására, valamint az új, a rendszer igényeinek megfelelő iskolák felállítására. Az iskolafelügyelők mellett azonban — az uralkodó rendeletére — minden kerületben tanügyi főhatóságot is kellett szervezni. Győr városa természetesen ebben a vonatkozásban is Soprontól kapta a szükséges utasításokat. A kerületi székhelyen működő tanhatóság hatásköre ugyanis (az egyetemek kivételével) valamennyi iskolára kiterjedt, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy az állami ellenőrzéssel párhuzamosan, az egyes intézetek e kerületi szervektől kapták tudományos és pedagógiai jellegű irányításukat.

11 Fontosabb ügyekben a végső döntés jogát az illetékes minisztérium gyakorolta, miként a birodalom neveléspolitikai érdekeit közvetlenül érintő kérdésekben is, rendszerint a Bach Sándor által vezetett belügyi kormányhatóság adta ki a rendelkezéseket. Ezek sok esetben tartalmaztak olyan átfogó intézkedéseket, amelyek a tanügyi szervek ellenőrző munkáját is igen közelről érintették, illetve az oktatói kar és a tanulóifjúság hangulatának, a különféle eszmei áramlatok iránti érdeklődésének megfigyelésével álltak szoros összefüggésben. Ez volt a helyzet már 1850-ben is, amikor az emigrációban megalakult forradalmi Kossuth-párt szervezkedésével és itthoni agitációs munkájával kapcsolatban a győri megyefőnökség alá tartozó rendészeti szerveknek is a legnagyobb éberséggel kellett arra ügyelniük, hogy a zavart keltő akciókban nem vesznek-e részt a külföldi munkásegyletek. A bizalmas úton beszerzett értesülések szerint ugyanis az derült ki. hogy „kommunisztikus" elveket valló idegen munkások és emigráns magyarok több helyütt érintkezésben állnak egymással.

12 Hasonló okok miatt a győri polgármesternek is állandó megfigyelés alatt kellett tartania az újságok, elsősorban az úgynevezett „rosszirányú", tehát szocialista 8 Berzeviczy A., Az abszolutizmus kora Magyarországon. (1849—65.) Bp. 1922. I. köt. 234. 9 GySmL:l. Megyefőnöki közigazgatási iratok. 1203 és 26591850. 10 GySmL:l. Győr város elnöki (pm.) jegyzőkönyvei. 1468 és 1470 1849—50. 11 Sashegyi O. i. m. 285. 12 GySmL:l. Megyefőnöki közigazgatási iratok. 1990 és 2106 1850. 234