Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Lengyel A.: A Bach-kori Győr nevelésügye az önkényuralmi rendelkezések tükrében

szellemű lapok előfizetőit. Névjegyzéküket időről időre Dorner Ede győri me­gyefőnök bocsátotta a városvezetőség rendelkezésére. 13 A közigazgatási apparátus működése egyébként már a kezdeti, az 1853 tava­száig tartó provizóriumi időszakban is sok panaszra adott okot, és a nevelés­ügyi hatóságokkal való együttműködése sem volt kielégítő. A felsőbb fórumok Győr esetében is több alkalommal közöltek olyan értelmű bíráló észrevételeket, hogy az állami tisztviselők nem magyarázzák meg kellően a rendelkezéseket és ebből kifolyólag a végrehajtásokban lazaságok, mulasztások tapasztalhatók. így történt ez ama szigorú utasítással kapcsolatban is, hogy a forradalmi megmoz­dulások során magukat kompromittált, megbízhatatlanná vált egyének nem le­hetnek jegyzők, tanítók vagy bírók. A polgármesternek soron kívül kellett je­lentést tennie arra vonatkozólag, hogy kik látják el ezeket a tisztségeket, meg­felel-e politikai gondolkodásuk a rendszer által támasztott követelményeknek. 14 A helyi államigazgatásban jelentkező kooperációs zavarok egy része külön­ben abból származott, hogy a városvezetőség nehezen tudott beletörődni Győr korábbi státusának megváltozásába. A járási szintre süllyesztett város község­tanácsa a törvényhatósági minőség megszűnését még 1851 végén sem akarta tu­domásul venni, s ez a tény lokális viszonylatban tartós feszültséget és sok za­vart okozott a hivatalos eljárásokban. A győri es. kir. járásbíróság pl. ismétel­ten panaszt emelt a megyefőnökségnél amiatt, hogy a községtanács levelezéseit továbbra is a megyei törvényszékhez intézi. Dorner Ede ezért megrovásban is részesítette a várost, a polgármestert pedig felhívta, hogy jelentéseit az egy­személyi felelősség elve alapján a jövőben, a saját nevében terjessze fel a fel­sőbb hatóságokhoz. 15 Még nagyobb feszültség volt észlelhető a lakosság magatartása és a hivatalos szervek ellentmondást nem tűrő utasításai tekintetében. Különösen a város la­kosságának nemzeti érzelmű rétegei, a leszerelt magyar honvédek, valamint a tanulóifjúság figyelte növekvő ellenszenvvel és gyűlölettel a Bach-rendszer ab­szolutista hivatali gépezetének és rendészeti apparátusának nép- és magyarelle­nes intézkedéseit. A megyefőnöki hangulat jelentések ugyan visszatérően arról számoltak be, hogy a polgárság legszélesebb rétegeiben a békés beletörődés szimptómái tapasztalhatók, ám ezek a megállapítások csak a valóságos helyzet elkendőzését, a megtett lépések hatékonyságának hangsúlyozását kívánták szol­gálni. Erről győződhetett meg dr. Hauer kerületi főispán az 1852 nyarán tett uralkodói látogatás alkalmával is, hiszen a külsőségeiben pompás fogadtatás után vizsgálatot volt kénytelen elrendelni egyes győri nagybirtokos családok távol­maradása miatt. 16 A győri iskolákban tanuló fiatalok, akik változatlanul a márciusi ifjak nyom­dokait követték, minden alkalmat és lehetőséget felhasználtak arra, hogy ma­gukba fojtott indulataiknak valamilyen formában kifejezést adjanak. Az ön­kényuralommal szembeni állásfoglalásuk demonstrálására pörge kalapokat hord­tak, Kossuthra emlékeztető körszakállat növesztettek, magyaros ruhákban jár­tak, különféle felvonulásokat, úgynevezett ,,tüntető" sétákat rendeztek. A sop­roni katonai kerület parancsnoksága nem alaptalanul intézett körrendeletet a város fontosabb tanintézeteihez. Ebben különösen azt emelte ki, hogy „az is­13 GySmL:l. Győr város elnöki (pm.) jegyzőkönyvei. 1468 és 1470/1850. 14 GySmL:l. Megyefőnöki közigazgatási iratok. 3972/1850. 15 GySmL:l. Győr város tanácsi jegyzőkönyvei. 1492 és 1662/1851. 16 GySmL:l. Megyehatósági elnöki iratok. 129 és 249/1852. 235

Next

/
Thumbnails
Contents