Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)

Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák

ból készített bútor meglehetősen hiányos, mai állapota nem idézi pontosan ere­deti megjelenését. Sajátos dísze az elő- és oldallapok festett, alakos ábrázolásai­val borított mező, amely a korábbi ládák keretbetéteihez hasonló kazettákat tölt­hette ki. Ezek a szegélylécek elvesztek, a festett mezők keret nélküliek. Hasonló­képp a fedélen levő fogantyú kiemelkedő alapját szegélyező lécek és a fedél pár­kányzata is elveszett. A láda vasalása különösen régies hatású. Az áttört, finom művű pántok a hátsó lapon kívül helyezkednek el. A fedél belső lapján szerelt párjuk alá he­lyezett piros szövet a vas áttört rajzolatát emeli ki. Először szerepel — kizáró­lagosan — a fedélre helyezett fogantyú is. Alaplemeze középen kiszélesedő, két végén háromszögbe foglalható domborított karéjokban záródik. A vasalás le r j­archaikusabb darabja a kulcsnyílást fedő pánt. A gótikus ládák kulcslyukfedő reteszével rokon; akaszosan záródó csuklós lemez zárható az íves, karélyos vo­nalú vaskerettel ellátott kulcslyukra. 80 A ládát Jakab Ferenc adta be a múzeumba, az 1894/95-ös tanévben. 81 A takácsmesterek ládájának felépítése, összképe jellemzi azt a ládacsoportot, amely gyűjteményünkben meglehetősen nagy számban, sokféle megoldásban és különböző időpontból eredve egy karakterű együttest képez, amely a veszprémi ládaanyagból az ún. késő reneszánsz példányokkal mutat hasonlóságot. Ezeknek a ládáknak közös vonása az egyszerű külső, a hajdani formáknak olcsó eszkö­zökkel való utánzása. Fő motívum a keretbetét különböző profilú lécszegéllyel való imitálása. 8 ' 2 A győrszigeti serfőzőcéh (?) bizonytalan eredetű és hovatartozású ládája (Függ. 13.) a legegyszerűbb példánya ennek a csoportnak. Lapos fedelű, sima oldalú keményfa konstrukció, a fedélen elhelyezett fogantyúja nem mutat egyedi vo­násokat. A láda méreteihez viszonyítva hatalmas kulcspajzs a korsó forma plasz­tikus, domborított megoldása. A fedélen elhelyezett fogantyú rokonítja az előzőkhöz az ismeretlen eredetű és céhhez tartozásában is felderítetlen másik ládánkat (Függ. 14.). A fedél és az oldallapok léckerettel imitálják a hajdani keretbetétes megoldást. A fedélen pro­filléc, az előlap ..kazettáin" és az oldallapokon hullámlécrátét látható. A hom­loklap két kerete között foglal helyet a domborított, rokokó ízű egyszerű vas kulcscímer. A fedél vasfogantyúja derékszögben hajlított, középen két részben megvastagított. Az előlapon a két kereteit mezőben elosztva fehér festékkel fes­tett évszám: 1798. A ládát 1980-ban restaurálta a győri 401. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet szakköre, ez alkalommal helyezték el rajta az esztergált lába­kat, amelyek kissé karcsúra sikerültek. A láda korát meghazudtolja a zárszer­kezet, de — mint tudjuk — a C-rugós, reteszes megoldás nagyon tág időhatárok között volt használatban. A győri ácsok kisméretű ládája (Függ. 15., 14. kép) szervesen illeszkedik a keretbetét imitációval dekorált — a reneszánsz utóérzésének tulajdonított — lá­dák sorába. Tört vonalú, hullámlécből ragasztott keretei, lapos fedele, eszter­gályozott lábai kedves, jó arányú ládává teszik. Bár ellentmond a stílusbeli egy­ségnek a homloklapon elhelyezett három copf karakterű kulcspajzs és a kulcsok fölének ezzel rokon karélyos-szögletes kiképzése, a láda megjelenése így is ha­tározottan mutatja rendeltetését. 80 Pl. Gröber i. m. 55. lap, 40. kép: a brémai Amtfischer céh -1470-ből való ládáján! 81 Fg. É. 1894 95. 101. lap. 82 Greber i. m. a konzervatív ládakészítési stílust a céhek hagyományszeretetével magyarázza. 198

Next

/
Thumbnails
Contents