Arrabona - Múzeumi közlemények 21. (Győr, 1979)
Szabó P.: A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban – I. A céhládák
ból készített bútor meglehetősen hiányos, mai állapota nem idézi pontosan eredeti megjelenését. Sajátos dísze az elő- és oldallapok festett, alakos ábrázolásaival borított mező, amely a korábbi ládák keretbetéteihez hasonló kazettákat tölthette ki. Ezek a szegélylécek elvesztek, a festett mezők keret nélküliek. Hasonlóképp a fedélen levő fogantyú kiemelkedő alapját szegélyező lécek és a fedél párkányzata is elveszett. A láda vasalása különösen régies hatású. Az áttört, finom művű pántok a hátsó lapon kívül helyezkednek el. A fedél belső lapján szerelt párjuk alá helyezett piros szövet a vas áttört rajzolatát emeli ki. Először szerepel — kizárólagosan — a fedélre helyezett fogantyú is. Alaplemeze középen kiszélesedő, két végén háromszögbe foglalható domborított karéjokban záródik. A vasalás le r jarchaikusabb darabja a kulcsnyílást fedő pánt. A gótikus ládák kulcslyukfedő reteszével rokon; akaszosan záródó csuklós lemez zárható az íves, karélyos vonalú vaskerettel ellátott kulcslyukra. 80 A ládát Jakab Ferenc adta be a múzeumba, az 1894/95-ös tanévben. 81 A takácsmesterek ládájának felépítése, összképe jellemzi azt a ládacsoportot, amely gyűjteményünkben meglehetősen nagy számban, sokféle megoldásban és különböző időpontból eredve egy karakterű együttest képez, amely a veszprémi ládaanyagból az ún. késő reneszánsz példányokkal mutat hasonlóságot. Ezeknek a ládáknak közös vonása az egyszerű külső, a hajdani formáknak olcsó eszközökkel való utánzása. Fő motívum a keretbetét különböző profilú lécszegéllyel való imitálása. 8 ' 2 A győrszigeti serfőzőcéh (?) bizonytalan eredetű és hovatartozású ládája (Függ. 13.) a legegyszerűbb példánya ennek a csoportnak. Lapos fedelű, sima oldalú keményfa konstrukció, a fedélen elhelyezett fogantyúja nem mutat egyedi vonásokat. A láda méreteihez viszonyítva hatalmas kulcspajzs a korsó forma plasztikus, domborított megoldása. A fedélen elhelyezett fogantyú rokonítja az előzőkhöz az ismeretlen eredetű és céhhez tartozásában is felderítetlen másik ládánkat (Függ. 14.). A fedél és az oldallapok léckerettel imitálják a hajdani keretbetétes megoldást. A fedélen profilléc, az előlap ..kazettáin" és az oldallapokon hullámlécrátét látható. A homloklap két kerete között foglal helyet a domborított, rokokó ízű egyszerű vas kulcscímer. A fedél vasfogantyúja derékszögben hajlított, középen két részben megvastagított. Az előlapon a két kereteit mezőben elosztva fehér festékkel festett évszám: 1798. A ládát 1980-ban restaurálta a győri 401. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet szakköre, ez alkalommal helyezték el rajta az esztergált lábakat, amelyek kissé karcsúra sikerültek. A láda korát meghazudtolja a zárszerkezet, de — mint tudjuk — a C-rugós, reteszes megoldás nagyon tág időhatárok között volt használatban. A győri ácsok kisméretű ládája (Függ. 15., 14. kép) szervesen illeszkedik a keretbetét imitációval dekorált — a reneszánsz utóérzésének tulajdonított — ládák sorába. Tört vonalú, hullámlécből ragasztott keretei, lapos fedele, esztergályozott lábai kedves, jó arányú ládává teszik. Bár ellentmond a stílusbeli egységnek a homloklapon elhelyezett három copf karakterű kulcspajzs és a kulcsok fölének ezzel rokon karélyos-szögletes kiképzése, a láda megjelenése így is határozottan mutatja rendeltetését. 80 Pl. Gröber i. m. 55. lap, 40. kép: a brémai Amtfischer céh -1470-ből való ládáján! 81 Fg. É. 1894 95. 101. lap. 82 Greber i. m. a konzervatív ládakészítési stílust a céhek hagyományszeretetével magyarázza. 198
